Magyarország piacvezető állásportálján a meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. A legnagyobb érdeklődés a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztrációs állások iránt volt, míg a meghirdetett állások számában a cégvezetői, az építőipari és az egészségügyi munkák területén volt növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki a Profession.hu harmadik negyedéves jelentéséből.
Már látszanak a derűre okot adó tendenciák a hazai álláspiacon azok után, hogy tavasszal drasztikus változások történtek. A hirdetések év elejei jelentős visszaesése után ugyanis a harmadik negyedév friss adatai szerint már több területen is bővülés tapasztalható a meghirdetett állások számában –derül ki a Profession.hu jelentéséből. Az előző hónappal összevetve például szeptemberben már 39 százalékkal növekedett az új meghirdetett állások száma. Éves összevetésben azonban az új álláshirdetések száma továbbra sem éri el a tavalyi év azonos időszakának szintjét.
Bővülés is látszik, nem csak visszaesés
A meghirdetett állások számában a legkisebb csökkenést 2020 harmadik negyedévében az IT programozás, fejlesztés és a mérnöki területeken (mindkét kategóriában 3-3 százalékos volt a visszaesés) illetve a gyártás-termelés területén (5 százalékos visszaesés) regisztrálta 2019 azonos időszakával összehasonlítva.
A legnagyobb visszaesés az új állások számában tavalyhoz képest az üzleti támogató központok (54 százalék), az ügyfélszolgálatok (39 százalék), a banki pozíciók (31 százalék), a fizikai munka (29 százalék) és a HR (25 százalék) területén volt.
Ugyanakkor már több szegmensben is valóban komoly bővülés mérhető a meghirdetett állások számát illetően: a cégvezetés kategória például 22 százalékkal, az építőipar 5 százalékkal, az egészségügy 4 százalékkal növekedett 2019 harmadik negyedévével összevetve.
Kínálati álláspiac
Az állásportálon meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Az összes jelentkezés közül a legnagyobb arányt a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztráció kategóriák tették ki.
A legnagyobb jelentkezőszám-növekedést az üzleti támogató központok (72 százalék), a marketing (71 százalék), a szakmunka (68 százalék), a fizikai munka (61 százalék), az építőipar (51 százalék), az egészségügy (47 százalék), az IT-programozás (46 százalék) és az adminisztráció (39 százalék) területén regisztrálták 2019 harmadik negyedévéhez képest.
Az egyes alkategóriákat vizsgálva az látszik, hogy a finanszírozás és ügyféltámogatás területén a jelentkezések megnégyszereződtek, a követeléskezeléssel foglalkozó munkakörök pedig három és félszer annyi jelentkezőt vonzottak, mint egy éve. A kommunikáció-pr és üzleti elemzői állásokra beérkező jelentkezések száma megtriplázódott, a banki értékesítés, illetve a raktározás területén pedig két és félszer annyi jelentkezés volt idén, mint tavaly ilyenkor.
Legnagyobb csökkenés a jelentkezéseknél a szállodai recepciós (63 százalék), az éttermi vendéglátás (54 százalék) és a turizmus (52 százalék) területén volt. Hagyományosan a harmadik negyedév nagyon erős ebben a szektorban, de a koronavírus járvány hatásai ezt felülírták 2020-ban.
Mindörökké home office?
A Profession.hu nyári felmérésének eredményei szerint a megkérdezett cégvezetők 57 százaléka úgy látta, hogy alkalmazottai ugyanúgy teljesítettek otthonról dolgozva, mint korábban, az irodában (500 fő feletti cégek esetében ez az arány jelentősen magasabb, 70 százalék feletti), 18 százalékuk szerint kifejezetten javított a vállalat hatékonyságán a home office. Ebből adódna a felvetés, hogy a távoli munkavégzést lehetővé tévő álláshirdetések száma esetleg nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A Profession.hu eredményei azonban azt mutatják, hogy nincs lényeges változás ebben.
„A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán számos cég éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, ennek köszönhetően ma már tudatosabban használnak online kollaborációs eszközöket és sok helyen a vállalati kultúra részévé vált az új működési modell. Mindez hosszú távon megváltoztathatja az infrastrukturális igényeket is. Az iroda bérlése és fenntartása ugyanis az egyik legnagyobb költségtétel a cégek számára, így sok vállalat az ingatlanbérlés helyett inkább a távoli munkavégzést fejlesztő technológiai beruházások felé fordulhat, de úgy tűnik, ehhez a változáshoz még idő kell” – mutat rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.
