Magyarország népességének 18,8 százaléka, 1.841.134 fő szegénységben és/vagy társadalmi kirekesztésben él. A legsúlyosabb anyagi nélkülözésben élők száma 837 ezer, a lakosság 8,7 százaléka – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden.
Pitti Zoltán közgazdász szeptemberben közzétett, hazai és nemzetközi forrásokra hivatkozó kimutatása szerint hazánk területének megközelítőleg kétharmada az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik.
Nyugat-Dunántúlon 162.111-en élnek szegénységben és/vagy társadalmilag kirekesztetten, a Közép-Dunántúlon 143.220-en, Dél-Dunántúlon 215.145-en, Budapesten 273.033-an, Pest-megyében 247.746-an, 267.340-en, Észak-Magyarországon 267.340-en, Dél-Alföldön 183.433-an, Észak-alföldön 349.124-en – tűnik ki az MSZF jelentéséből.
A szegénységi küszöb jelenleg 99.300 havi Ft egy főre. Ez a 155.520 Forintnyi középjövedelem 60 százalékának felel meg.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a nettó átlagkereset 244.600 Ft. Magyarország 19 megyéje közül 17-ben ennél alacsonyabb az átlagkereset. Az egyenlőtlenség még mélyebb az egyes megyéken belül, mint amilyen mély az egyes megyék között.
Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) értéke Budapesten és környékén a legmagasabb, átlag feletti Győr-Moson-Sopron megyében, átlagos Fejérben, átlag alatti Komárom-Esztergom és Vas megyében, alacsony Pest és Bács-Kiskun megyében. A többi megye stagnáló és leszakadó térségnek számít.
Pitti Zoltán további adatokat is felsorakoztat annak bizonyítására, mennyire nélkülözi a valóságot a „Magyarország jobban teljesít” kormány-propaganda. Bemutatja, hogy egy foglalkoztatott Magyarországon fele annyi értéket termel, mint az Európai Unióban. Ez alól csak a mezőgazdaság számít kivételnek. Ipari teljesítményünk az EU átlagos ipari teljesítményének még a felét sem éri el. Külkereskedelmi egyenlegünk 2019-ben kb. 8 milliárd euró hiányt mutatott, pedig 1995-ben még egyensúlyban volt. Bruttó adósságállományunk a GDP 65 százalékára rúgott 2019-ben. A bruttó nemzeti termék értéke az idén előreláthatólag 11-13 százalékkal csökken majd a tavalyihoz képest.
2009-hez képest 18 százalékról 13 százalékra csökkent a kormány ráfordítása a szociális ellátásra. Stagnált az oktatásra, és csökkent az egészségügyre fordított kiadás. Döbbenetesen alacsony értéket mutat a lakás- és településfejlesztés: 2018-ban a kormányzati kiadások mindössze 0,7 százalékát képezte. Ennél kevesebbet csak a környezetvédelemre fordítottak (0,4 százalék).
Az önkormányzatok GDP-ből való részesedése az 1991. évi 15 százalékról 2020-ban 6 százalékra zsugorodott.
Pitti Zoltán beszámol arról, hogy az IMD World Competetivness Center 63 országot felölelő vizsgálata alapján hazánkat az 51. helyre sorolta az egészségügyi ellátottság tekintetében. A szakmunkásképzés színvonala alapján az 58. helyre kerültünk. Az ország vonzereje és megtartó képességét illetően a 40. helyet foglaljuk el, a munkaerő ösztönzést az 56. helyre rangsorolták, a munkaerő tudását és gyakorlatát pedig a 61-re. Az idegen nyelvek ismerete terén az 57. helyre kerültünk, a felsőoktatás színvonalát az 50.-re, az alap- és középfokú képzést pedig az 53.-ra sorolták. Versenyképességünk szerint a 47. helyen, a digitális technológiai gyakorlatunk alapján, és az új vállalkozások indítását tekintve a 61. helyen szerepelünk a vizsgált 63 ország között.
A közgazdász nemzetközi összehasonlító adatokkal is szolgál. Megírja, hogy hazánk 0,5 százalékkal részesedik a világgazdaságból. A vásárlóerő paritáson számolt GDP tekintetében részesedésünk 0,2 százalékos a világ GDP-jéből. Népességünk a Föld lakosságának 0,1 százalékát képezi. Hazánk népessége 2030-ra várhatóan 9.048.000 főre csökken. Hazánk 1980-ban csaknem 11 millió lelket számlált.
A világgazdaság vezető országait tömörítő Húszak Csoportjában (G20) 2018-2020 között, a koronavírus-járvány tetőzte világgazdasági válság ellenére, egyedül Kínában nőtt a bruttó nemzeti termék, az összes többiben csökkent – tűnik ki a közgazdász elemzéséből.
