Ficzek Ferenc nagyméretű, Infekció című képét adományozta a Pécsi Galéria a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának kedden. Kemenesi Gábor víruskutató szeptemberben tartott nagy érdeklődést kiváltó, szubjektív tárlatvezetést az Üres tér c. kiállításon. Nagyon megtetszett neki az alkotás, a művész ezt követően ajánlotta fel a kutatók részére a képet.
Ifj. Ficzek Ferenc május 31-én készítette el OSB lemezre LEGO-elemek és akril festék felhasználásával a 216X252 cm-es Infekció című képet az Üres tér kiállításra. Az Üres tér kiállítás koncepciója részben az volt, hogy a pandémia ideje alatt, amikor az otthon maradás és a közintézmények, hivatalok látogatásának tilalma lépett hatályba, a Pécsi Galéria kiállítóhelyiségében egy-egy művész az ott fellelhető anyagokból installációt vagy más típusú művet hozzon létre a számára kijelölt napokban, hogy aztán egy újabb alkotónak adja át a teret a munkára.
„Ennek a tervnek a szellemében a galéria által korábban paravánként használt, két összeillesztett OSB lapot választottam képfelületnek” – árulta el Ficzek Ferenc. „A merev táblák találkozásánál az alapozás mindig megrepedt, mivel bármennyire is stabilan illeszkedtek egymáshoz a lapok, egy minimális mozgásuk mindig volt, aminek következtében látható repedés keletkezett a teljes felület hosszában. Ez a függőleges csík eleve meghatározta a készülő képi kompozíció kiindulását: a repedés eltakarásának szándékától vezetve egy függőleges csíkban építettem össze a táblára erősített LEGO kockákat. Tehát keletkezett egy középen kettéosztott képfelület két azonos méretű területtel, kvázi két világ. A két világot pedig egybe kívántam nyitni, ezért a műanyag építőelemekből emelt falat megszakítottam egy ponton, így átjárhatóságot biztosítva a világok között.”
Az elválasztott, de mégis összekapcsolt két mező közötti hasonlóság az őket kitöltő képi elemek azonosságából (LEGO és folyatott festékcsíkok) adódik, a különbözőség pedig ezen elemek méretkülönbségéből, eltérő léptékéből: az egyik térfelet a makrokozmoszt jelképező nagy méretű kockák és festéksávok, míg a másik térfelet a mikrovilágot jelentő apró méretű LEGO-elemek és vékony festékcsíkok lakják be. A mindkét területen merőlegesen összeépülő kockák a nagyméretű elemek esetében függőleges-vízszintes helyzetűek, míg a kicsi elemek esetében ferde állásúak – ez az eltérés is a két világ különbözőséget hivatott hangsúlyozni.
Az Infekció felületén mind a makrovilágban, mind pedig a mikrokozmoszban hasonló folyamatok zajlanak le: festékcsíkok folynak és ütköznek a LEGO-akadályokba, majd keresik útjukat tovább a gravitációnak engedelmeskedve lefelé a képfelületen. Azonban a mikrokozmosz utat talál a makrokozmoszba. A határvonalon fellelt résen átbújva megfertőzi a nagyméretű építőkockák alkotta világot és a vékony festékcsík célba talál, amikor belefolyik a kép alján lévő „tálkába”.
A posztkarantén-kiállítás rendhagyó tárlatvezetésén szeptember elején Kemenesi Gábor víruskutató mesélt a pandémia ihlette installációkról. A tárlatvezetésen az érdeklődők a víruskutató szemszögéből nyerhettek betekintést a műalkotások, a pandémia ihlette installációk mondanivalójába.
