Tömegessé válik az egészségügyi ellátatlanság a koronavírus-járvány első hullámának lecsengése után. Krónikus betegek hónapokon keresztül kényszerülnek várakozni a szakorvosokra. Továbbra is mindennapos jelenség, hogy a rendeléseken fel sem veszik a telefont, hogy a beteg időpontot kérhessen orvosához – értesült a Magyar Szociális Fórum orvosoktól és pácienseiktől.
Egy dél-kelet magyarországi háziorvos az alábbi gondolatait osztotta meg velünk:
„Az alapellátás gondjai az utóbbi években egyre szembetűnőbbé váltak. Jelenleg 540 körzetnek nincs háziorvosa, ami főleg a falvakban és peremkörzetekben élők helyzetét nehezíti. A probléma több százezer beteget érintő. Tíz éven belül, még rosszabbá válhat a helyzet, mivel az orvosok kétharmada betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. A háziorvosi szakma nem vonzó, az orvos,- és nővér utánpótlás kétségbeejtően alacsony. A háziorvosi praxisok finanszírozási gondja, valamint a háziorvosok hatáskörének szűkítése is további betegellátási problémákat generál. Gyakran bombáznak minket a felettes szervek kérdőívekkel is, hogy például milyen a rendelőnk felszereltsége, stb.? A legelképesztőbb kérdés az volt legutóbb, hogy például van-e a rendelőben CT berendezés, vagy, hogy milyen helyrajzi számon van nyilvántartva a háziorvosi praxis a földhivatalnál? Sajtóhírek szerint, háziorvosi praxis-közösségeket hoznának létre, de az ügyeleti rendszer megszüntetése is szóba került. Sőt, a magánrendelők betegforgalmának feltérképezésével felmérnék azt is, hogy a betegforgalom milyen arányban terheli le az állami,- és a magán orvosi rendelőket. Félő, hogy a betegellátás jövőjét úgy fogják megreformálni, hogy a betegek egyre rosszabb feltételekkel tudják majd igénybe venni az állami egészségügyi szolgáltatásokat.
Sajnálatos tény, hogy a betegellátás a veszélyhelyzet feloldása után is akadozik.
A betegeink naponta panaszkodnak arról, hogy többszöri kísérletezés után is képtelenség igénybe venni a telefonon történő bejelentkezést egy-egy szakorvosi rendelésre. Főleg az idősebb, vagy krónikus betegek nem bírják már idegileg, hogy gyakran 2-3 hétig sem sikerül kapcsolatba lépniük a rendelőintézetekkel, klinikákkal. Nincs rendes betegtájékoztatás sem. Sokan panaszkodnak arra is, hogy vérvételre, labor,- és diagnosztikai vizsgálatokra hónapok óta nem jutnak be. A veszélyhelyzet feloldása után továbbra is, csak csökkentett betegforgalom figyelembevételével vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egyre türelmetlenebb betegek a háziorvosnak panaszkodnak, hogy a veszélyhelyzet feloldása után miért nem vehetik igénybe még hónapokig a járó-beteg szakorvosi ellátásokat és klinikai vizsgálatokat” – nyilatkozta a háziorvos.
Egy másik háziorvos – aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt – röviden ezt nyilatkozta: „A betegeimnek elege van a kifárasztásos egészségügyi ellátórendszerből, hogy nem kaphatnak megfelelő ellátást. Jogosan mondanak kritikát, hogy: „járvány ide, járvány oda, a korlátozások ellenére miért nincs párhuzamosan megszervezve az általános egészségügyi ellátás is? Mi lesz, ha jön a járvány második hulláma? Meddig maradunk még ellátatlanok? Akár egy évig is, ha újra leáll az élet és nem lesz még vakcina? – kérdik tőlem a betegeim”.
Nekem, pedig orvosként lett elegem abból, hogy nem tudok a Hippokratészi eskümnek eleget tenni, a rajtam kívülálló körülmények miatt. A döntéshozók szerint a betegeknek tudomásul kell venni, hogy akadozik az ellátás. Sőt, ha jön a járvány második hulláma, akkor a 65 év feletti orvosokat újra kivonják a forgalomból? Én ezt nem várom meg, inkább nyugdíjba vonulok a nyáron, mert nehéz lenne elfogadni erkölcsileg azt, hogy nem tehetek szinte semmit a betegeim mihamarabbi gyógyulása érdekében” – közölte a hivatását feladó háziorvos.
Hogyan élik meg a betegek a kialakult állapotot?
Egy tiszántúli férfi hétfőn este, munka után rosszul lett. Az ügyeletre telefonált, kérve, hogy fogadják ott, mert lázas és nagyon szédül. Az alábbiakat mondta el nekünk: „Az ügyeleten nem akartak fogadni, de mivel 38,7 volt a lázam és rosszul voltam, a kerítésen kívül „meghőmérőztek”. Fura módon az ő hőmérőjük, csupán 36,8 fokot mutatott, így azt állították, hogy lehet, hogy az én hőmérőm elromlott. Meg se vizsgáltak. Hazaküldtek azzal, hogy otthonomban pihenjek. Ha melegem van, akkor hideg vizes borogatást tegyek a homlokomra, csuklómra, bokámra. Otthon újra lázat mértem és a hőmérő nálam 38,4 fokot mutatott. Mivel rosszul voltam, szédültem másnap már nem bírtam munkába menni. A háziorvos megállapította, hogy azért vagyok lázas, mert napszúrást kaptam a szabadtérben végzett munka során. Hát, ennyit az ügyeletről, és az egészségügyi ellátásról” – mondta a panaszos beteg.
Egy Komárom – Esztergom megyei asszonyt hentesbolti alkalmazottként – egy véletlen rossz mozdulat miatt – munka közben ért baleset, amikor a hússzeletelő kés a kezébe állt. Mivel már péntek délután volt, így sebészeti ügyeletre telefonált, ahol azt mondták neki, hogy fogadják a panaszával. Az alábbiakat mondta el nekünk: „Amikor odaértem a nővér rám mordult, hogy ilyen „kis panasszal” miért jöttem ide. Ennek ellenére behívtak, elláttak, de tetanuszt sem adtak. Hétfőn, a háziorvos vett gondozásba a további kezelés céljából” – mesélte a beteg.
Egy közgyógy igazolványos dél-dunántúli beteg panasza: A közgyógy igazolványom 2020. július 3.-án járt le. A koronavírus járvány miatt nem láttak el a szakrendeléseken – ahová voltak előjegyzési időpontjaim – de megnyugtattak, hogy a 22 féle gyógyszert, amit szedek, azt elektronikusan kiírják, illetve a veszélyhelyzet lejárta után még 90 napom van intézni a lejáró közgyógy igazolványom meghosszabbítását. A meglepetés akkor ért, amikor ki akartam váltani július elején gyógyszereket. Közölték, hogy „nincs feltöltve a kártyám”, nem juthatok hozzá kedvezményesen a gyógyszereimhez. Gyorsan bejelentkeztem a háziorvoshoz, vittem az igazolást a Kormányhivatalba, ahol közölték, hogy leghamarabb 3 hét múlva lehet érvényes a közgyógy igazolványom. Így júliusban el kell döntenem, hogy a kevés pénzemből eszek, rezsit fizetek, vagy a gyógyszereimre költök, mivel a közgyógy kártyámon jelenleg nincs egy fillér keret sem. Nekem már elegem van ebből a kifárasztásos egészségügyi ellátórendszerből” – sírta el magát a nagy beteg özvegy.
Az EMMI egészségügyért is felelős minisztere a veszélyhelyzet feloldását követően nyilatkozta: „Hosszú heteknek kell eltelnie, mire a teljes rend visszaáll a magyar egészségügyben. Legoptimálisabb helyzetben ez két hónap lehet”. Arról is beszámolt, hogy: „A járvány és a veszélyérzet hatására az emberek egészségtudatosabban élnek”.
A betegek viszont azt állítják, hogy sohasem volt még ilyen pocsék az egészségügyi ellátás, mint mostanság, amikor egyre nehezebb az orvos-beteg találkozót kiharcolniuk.
A Magyar Szociális Fórum arra kéri a kormányt, hogy a magyar egészségügy kiválóságáról szóló propagandánál többet törődjön a betegek életével és egészségével! Fölöslegesnek tartjuk a hitegetést, hogy itt minden a legnagyobb rendben volt és van. A koronavírus járvány idején sem biztosították az általános egészségügyi ellátást, most pedig félő, hogy egy esetleges második hullám esetén is betegek tömegei maradnak ellátatlanul – írja az MSZF.
