Az uniós átlag felét sem gyűjtik be nálunk az italos kartondobozokból
Az elmúlt 4 évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül – derül ki az Italos Karton Egyesülés online felméréséből. A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papír hulladékot, a tejes és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.
Az Italos Karton Egyesülés 2016 után most, 2020 júniusában ismét felmérte a lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásait egy több mint 600 fős online kérdőív formájában, melyet az egyesülés saját Facebook oldalán tett közzé. A felmérés célja a lakossági szelektív hulladékgyűjtési program javítása és a környezettudatos vásárlási szokások feltérképezése volt. A kérdőívből kiderült, hogy a 25-55 év közötti korosztálynál a legjellemzőbb a szelektív hulladékgyűjtés, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a téma. A válaszadók 61%-a vidéki megyeszékhelyen, illetve településen, 17%-a pedig a fővárosban él.
A környezettudatos gondolkodás önmagában nem elég
A környezettudatos hozzáállás az elmúlt években egyre jelentősebb a magyar társadalomban. A felmérésből kiderül, hogy lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30%-ban valamilyen újrahasznosított anyagból készültek. Többek között arra is kíváncsi volt az egyesülés, hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandóak többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65%-a áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát. Igaz, hogy ez az összeg csupán 10%-kal több, de a szándék már meg van.
A hazai háztartások 41%-ánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben szereplő családok közel 15%-ánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente megközelítőleg 38.000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügyfontosságát mutatja, hogy az EU átlag 49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak és az elmúlt években, hazánkban ez a szám csak stagnál.
Honnan tudják, hogyan kell?
Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.
Még mindig vannak ismeretlen fogalmak
A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak. A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladék udvarokat.
A bizalomhoz információ kell
„Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon, és az italos karton szelektív gyűjtésén van még mit dolgozni. Gondoljunk bele, egy egyszerű mozdulattal sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. „Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.
A válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése.
