Súlyosan érintette az Európai Unió gazdaságát a koronavírus-járvány az Intrum reprezentatív, fogyasztói fizetési jelentése alapján, és a válaszadók többsége nem is számít idén javulásra. A magyarok pénzügyi jóléte a felmérés szerint az európai átlagnál nagyobb mértékben csökkent, ennek ellenére az optimistábbak között vagyunk.
Az európai fogyasztók mintegy felének csökkent a jövedelme a koronavírus-járvány hatására – derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből (ECPR). A 24 európai országban, 4800 ember megkérdezésével készült felmérés során a kutatók azt vizsgálták, milyen hatással volt a járvány a fogyasztók személyes pénzügyi biztonságára, és arra is rákérdeztek, hogy számítanak-e a közeljövőben javulásra.
Az európai átlagnál optimistábbak a magyarok
A felmérés szerint a Covid-19 által előidézett válság akár 59 millió munkahelyet is veszélybe sodorhatott Európában: minden negyedik válaszadó mondta azt, hogy a válság érintette a munkaviszonyát. Különösen a fiatalokat és a kisgyermekes családokat sújtotta a hirtelen gazdasági visszaesés: a szülők 63 százaléka, a 37 év alattiak 67 százaléka számolt be a jövedelme csökkenéséről.
A fogyasztói várakozások alapján beigazolódhat az IMF jóslata, a Nemzetközi Valutaalap a visszaesés nyomán elhúzódó válságra számít: az európai fogyasztók többsége azt válaszolta, hogy nem számít az anyagi helyzete javulására a következő 6 hónapban.
A magyar válaszadók az európai átlagnál optimistábbak, Észtország után itt számítanak a legtöbben, 33 százaléknyian gyors kilábalásra, szemben a 23 százalékos európai átlaggal. A válaszaik alapján messze az olaszok a leginkább borúlátók: csak 8 százalékuk véli úgy, hogy javulhat a pénzügyi helyzetük az év végéig. Ezzel szemben Észtországban 55 százalék válaszolta azt, hogy 6 hónap múlva valószínűleg jobban állnak majd anyagilag – ez az egyetlen európai ország, ahol az optimisták vannak többségben.
„A felmérés alapján nem azokban az országokban a legrosszabbak a fogyasztói várakozások, ahol a leginkább csökkentek a bevételek” – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország Értékesítési és Üzletfejlesztési Igazgatója. „Ehelyett inkább azokban az országokban számítanak további romlásra vagy lassú talpra állásra, ahol a járvány súlyosabb egészségügyi vészhelyzetet eredményezett: például Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Európa középső és keleti részén, például Ausztriában, Csehországban Magyarországon és Romániában ezzel szemben kisebb volt a megbetegedések és halálozások aránya, mint a nyugati államokban – itt összességében bizakodóbbak a megkérdezettek.”
Látványos a turizmust ért csapás
A számok alapján a járvány gazdasági hatásait általában kevésbé érezte meg a fejlettebb országok lakossága, míg a kelet- és dél-európai gazdaságokban a visszaesés erősebben érinti az emberek személyes pénzügyeit. „Ez nem feltétlenül azonos azonban az egyes országok régiói közötti különbségekkel. A magyarországi régiós felmérések szerint a válságot éppen a legfejlettebb nyugati és központi régiók lakossága érezte meg leginkább” – emlékeztetett Deszpot Károly az Intrum és a GKI hazai regionális fizetőképességi felmérésére, az IRFI-re.
Európai szinten is jól látszik viszont a turizmus visszaesésének hatása: az idegenforgalomtól leginkább függő Görögországban érezték meg az emberek legerősebben a válságot, és nem sokkal jobb a helyzet a hasonlóan erősen a turizmusra is támaszkodó Olaszországban és Spanyolországban sem. A legkisebb mértékben az északi jóléti államok, Dánia, Norvégia és Svédország lakossága érzi a visszaesést.
Magyarországon a válaszadók 59 százaléka számolt be az anyagi helyzete romlásáról, ez alapján a magyar fogyasztók pénzügyi helyzete az európai átlagnál (48 százalék) nagyobb mértékben romlott az elmúlt hónapban. Emellett Magyarországon az európai átlagnál jóval kevesebb ember állította azt (21 százalék), hogy a válság pozitív hatással volt pénzügyi kiadásaira, és kevesebbet költ a mindennapi cikkekre. Ez részben azt is jelenti, hogy a belső fogyasztás kevésbé esett vissza más államokhoz képest, de azt is, hogy erősebben érezzük az élelmiszerárak növekedését.
Deszpot Károly szerint Magyarországon elsősorban a megtakarítások visszaesése okozhat gondot. „Magyarországon az egyik legnagyobb arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy a COVID-19 miatt jelentősen kevesebb pénzt tudnak megtakarítani, mint azelőtt. Ez azért is adhat okot az aggodalomra, mert európai viszonylatban az elmúlt néhány év erős gazdasági növekedése ellenére is igen alacsonyak a lakossági megtakarítások Magyarországon.” Deszpot szerint ezért a közeljövőben a súlyosabb válság elkerülése érdekében kulcskérdés lesz a pénzügyi tudatosság. „A magyar lakosságnak most a korábbiaknál is nagyobb mértékben kell figyelni például a háztartási költségvetés készítésekor, a beszerzések vagy a hitel választása során.”
