Eltérő mértékben érintik a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek Magyarország különböző régióit az Intrum új, regionális fizetési indexe alapján (IRFI). A gazdaságilag fejlettebb régiókban kétszer akkora volt a visszaesés, mint a kevésbé fejlett északi és keleti térségekben, de a lakosságnak mégis itt fájhat jobban a válság.
Ahogy az Intrum és a GKI nemrég elvégzett fizetőképességi kutatásaiból kiderült, az elmúlt időszakban Magyarország mindegyik nagy régiójában jelentősen javult a lakosság pénzügyi helyzete. A negyedévente elkészített lakossági fizetőképességi index (IFI) a háztartások pénzügyi helyzetét, anyagi biztonságát mutatja meg, olyan mutatók alapján, mint a jövedelmek szintje vagy a megélhetési költségek. Az Index 4-5 éves emelkedés után tavaly tetőzött, és bár az év második felében enyhén csökkent a romló világgazdasági konjunktúra miatt, a foglalkoztatás bővülésének, a bérek emelkedésének és az alacsony adósságállománynak köszönhetően viszonylag magas szinten maradt.
Az idei első negyedév végén az országos lakossági fizetőképességi index (IFI) még mindig igen magasan állt (41,6), ekkor még kevéssé érződött a járvány miatti korlátozások negatív gazdasági hatása. Az Intrum és a GKI szakértői április második felében megismételték a kutatást, és az új adatok már jól mutatták a járvány okozta károkat. Országos szinten a lakosság fizetőképessége több mint 22 ponttal romlott (18,9): egy év alatt eddig ilyen szintű visszaesés példátlan, utoljára 2014-ben állt ilyen alacsonyan a fizetőképességi index.
Az Intrum és a GKI új, félévente frissülő regionális fizetési jelentéséből pedig régiós szinten lehet adatokat kinyerni a válság okozta sokkról. Az indexből kiderült, hogy egyes régiókat a válság az átlagnál súlyosabban érintett. A legnagyobb mértékben egyértelműen a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Hasonló a helyzet Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon is. A központi régióban 40, nyugatabbra 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége.
„A három régióban élők súlyos érintettsége a régiós gazdaság és foglalkoztatás szerkezetével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Közép- és Nyugat-Dunántúl gazdaságában hatalmas az autóipar súlya, azonban a koronavírus-járvány nyomán összeomló globális ellátási láncok sok helyen a termelés leállásához, elbocsátásokhoz vagy a bérek csökkentéséhez vezettek. Az osztrák határ mentén élő ingázók és szolgáltatást kínálók jövedelme szintén drasztikusan csökkent a határ lezárása miatt, csakúgy, mint a Balaton környéki turizmusból élő embereké. Budapesten és környékén a munkahelyek nagy többsége a szolgáltató szektorból kerül ki, ezért az üzletek bezárása és a kereslet visszaesése őket is érzékenyen érintette” – mondta.
Deszpot Károly szerint, Budapesten a szolgáltató szektor a magas belső kereslet miatt viszonylag gyorsan megindulhat, de a teljes talpraálláshoz a külföldi turisták megjelenésére is szükség lesz éppúgy, mint a Balatonon, vagy a nyugati országrészben. A Dunántúlon pedig a turisták mellett az autóipar újraindulása jelentheti a kulcs tényezőt, ami egyelőre várat magára. Emiatt e régiókban a válság tartósabb lehet, mint máshol, különösen, ha az érintett ágazatokban tartós leépítések jönnek.
Az ország más régióiban szintén jelentős volt a visszaesés, de korántsem annyira, mint a három legfejlettebb régióban. A Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön mintegy 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban. Ezekben a régiókban az országos átlagnál korábban is alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, de a térségekben kevésbé jelentős a turizmus és más szolgáltatások, míg sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás az elmúlt bő egy hónapban. Aggodalomra ad okot azonban, hogy ezekben a régiókban is jelentős például a járműipar súlya, amely más térségekben is súlyos veszteségeket szenvedett el.
„Bár a járvány gazdasági hatásai egyelőre a fejlettebb régiókban erősebbek, mégis a szegényebb térségekre fontosabb figyelni” – mondta Deszpot Károly. „Az itt élő emberek jobban ki vannak téve a gazdasági károknak, kisebb megtakarításaik miatt nehezebben vészelnek át munka nélkül eltöltött hónapokat, és az itteni vállalatok az alacsonyabb belső kereslet miatt nehezebben állnak talpra. Bár az indexből az látszik, hogy az észak-magyarországi, tiszántúli és dél-alföldi lakosság egyelőre fizetőképes, a régiók gazdasági strukturális fejletlensége miatt ez megváltozhat. Ennek elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy sikeresek legyenek a munkahelyek megmentését és a munka nélkül maradt emberek ellátását szolgáló lépések.”
Zubor Zalán
