3+1 dolog, amit rosszul tudtunk a pálmaolajról
Miközben a pálmaolaj rengeteg élelmiszerben, kozmetikumban megtalálható, az elmúlt időszakban számos tévhit és ezekből fakadó ellenérzés merült fel ezzel az összetevővel kapcsolatban. Tényleg érdemesebb lenne más növényi olajokkal kiváltani, vagy esetleg bojkottálni ezeket a termékeket? Most összegyűjtöttük a pálmaolajjal kapcsolatos legnépszerűbb félreértéseket és a megoldásokat.
Nem lehet egyszerűen lecserélni
A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elismeri[1], hogy az olajpálma rendkívül hatékony haszonnövény: a világ növényolaj-szükségletének több mint egyharmadát biztosítja, miközben a termőföldek mindössze egytizedét foglalja el. Egy hektár termőterületen 3,3 tonna pálmaolaj termelhető meg, míg például a szója hozama mindössze 0,4 tonna, a kókuszé, a napraforgóé vagy a repcéé pedig csupán 0,7 tonna olaj/hektár. Ha tehát a világ növényolaj-igényét pálmaolaj nélkül kellene fedezni, a jelenlegihez képest akár tízszer nagyobb termőterületre volna szükség.
Bojkott a bojkott ellen
A termelő országok gazdaságában fontos szerepet játszik a pálmaolaj, sok millió kistermelő megélhetését biztosítják az ültetvények. Mindemellett az is tény, hogy az új olajpálma-ültetvények létesítése jelentős és elfogadhatatlan természetpusztítással jár. Mindezt figyelembe véve nem a teljes bojkott a megoldás, hanem az, ha olyan gyártó termékeit választjuk, amely tanúsítottan felelős és fenntartható, azaz erdőirtás-mentes forrásból szerzi be a pálmaolajat. Az Európába behozott pálmaolaj 83 százaléka tanúsított forrásból származott 2018-ban[2]. A többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield például a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.
Nem mindegy, hogy pálmaolajról vagy pálmamag-olajról beszélünk
Tény, hogy más növényi olajokhoz képest a pálmaolaj telítettzsír-tartalma magasabb, azonban mintegy fele egyszeresen és többszörösen telített zsírokból áll, amelyek fogyasztása kifejezetten ajánlott. Fontos továbbá megkülönböztetni a pálmaolajat a mintegy 80%-os telítettzsír-tartalmú pálmamag olajtól: míg az előbbit főként az élelmiszeriparban használják, az utóbbit alapvetően a szappan-, kozmetikum- és mosószergyártásban hasznosítják.
Segít elkerülni az egészségtelen transzzsírokat
Azt is fontos figyelembe venni a pálmaolaj megítélésekor, hogy – a kókuszzsír mellett – ez biztosítja számos élelmiszer elvárt állagát, így például a margarinok kenhetőségét is, így nincs szükség arra, hogy a valóban egészségtelen transzzsírokat tartalmazó, részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokat használjanak a gyártók. A jó minőségű margarinok kedvező zsírsavösszetételéhez ráadásul a felhasznált napraforgó-, lenmag- és repceolaj jelentős telítetlenzsír-tartalma is alapvetően hozzájárul amellett, hogy ezek az olajok számottevő omega-3 illetve omega-6 forrásnak számítanak.
[1] https://www.wwf.org.uk/updates/8-things-know-about-palm-oil
[2] https://palmoilalliance.eu/wp-content/uploads/2020/03/EPOA-facts-and-figures-2018-A5-digital-DEF.pdf
