Több éves NB II-es tagság és „hezitálás” után, a következő szezontól az Extraliga utáni legmagasabb osztályban, az NB I-ben folytatja a bajnoki pontvadászatot a mára már nagyon komoly utánpótlásbázissal is büszkélkedő MEAFC-Miskolc férfi röplabda csapata. Az osztályváltás vezetőedző cserét is hozott. További újdonság, hogy a hazai mérkőzéseknek a jövőben a Miskolci Egyetem Körcsarnoka ad majd otthont.
– Az elmúlt évekhez képest az NB II Keleti B-csoportos szezonunk elég nehezen indult – fogalmazott a maguk mögött hagyott időszakról Barócsi Ákos szakosztályvezető, aki játékosként is segíti csapatát. – Az alapszakasz során többször sérülések, betegségek és munkahelyi elfoglaltságok hátráltattak bennünket. Kvázi ami az előtte lévő két szezonban elkerült minket az minden egyszerre zúdult ránk. Így voltak nehéz pillanatok is, de szerencsére, amikor a bajnokság a rájátszás szakaszába fordult, minden összeállt. A vészhelyzet kinyilvánításáig veretlenül vezettük a Keleti régió rájátszását. Így azt mondhatom összeségében, hogy ha nem is tervek szerint alakult az idei szezon, a végére minden összeállt, beleértve a játékot és annak minőségét. Ami még fontosabb, hogy bár már régóta együtt van a társaság, most érett igazi csapattá. Mindenki beállt a sorba és egymás segítve, hajtva mentünk a célunk felé, ami nem más volt, mint az NBI-be kerülés. Még ha csonkaszezon is volt, a végére jól alakult számunkra a helyzet és így elégedettek vagyunk.
– A vetélytársak közül melyek okozták a legtöbb fejtörést?
– Ezt a kérdés két részre bontanám. Az egyik részbe tartoznak a vetélytársak, közülük is kiemelkedett a nyíregyházi alakulat, ők okozták a legnagyobb fejtörést nekünk. A három mérkőzés, amit egymás ellen játszottunk (2 győzelem, 1 vereség a mérlegünk) nagyon parázs hangulatú, feszült, egyben minőségi színvonalú volt. A nyírségiek fiatalok forró fejűek, míg mi a rutint és higgadtságot képviseltük. Más részről pedig magunkkal kellett megvívni néhány csatát. Ahogy korábban is említettem a bajnokság elején sok tényező nehezítette dolgunkat, akadtak olyan mérkőzések, ahol nem várt pofonba szaladtunk bele. Ezeket a szituációkat olykor nehéz kezelni és túl tenni magunkat azon, hogy nem olyan ritmusban mennek a dolgok ahogy azt az előző szezonokban megszoktuk. A rájátszásra összekaptuk magunkat mentálisan és fizikálisan is, és ezt követően már gond nélkül meneteltünk tovább, amit a 100%-os rájátszás-beli mutatónk is tükröz.
– Kik voltak a meghatározó csapattagok játékosként és emberként egyaránt?
– Igazságtalannak tartanám, ha személyeket kellene kiemelnem a csapatból, mert a sikereket, vagy kudarcokat is együtt éltük meg. Van olyan játékosunk, aki a pályán tud vezér lenni és már csak a jelenlétével nyugtató hatású a többiekre, de van olyan, aki pedig a pályán kívüli személyiségével húzó ember a csapatban. Csapatsportról beszélünk és egyszerre csak 6 ember lehet a pályán, miközben a keretet 14 játékos alkotja. Adott mérkőzéseken lehet, hogy nem mindenki kap lehetőséget, de akkor is fontos és hasznos tagja a csapatnak, vagy adott esetben húzóembere is csak nem a szó szokványos értelmében. Én azt vallom és ezt a filozófiát is próbáljuk az utánpótlás korú gyerekekbe is sulykolni, hogy az egyén nem lehet előrébb, mint a csapat. Ugyanez vonatkozik a felnőtt gárdára, úgy, hogy persze vannak kiemelkedő tudású játékosaink is.
– Meddig jutott a klub saját utánpótlás nevelésű játékosainak beépítése a nagycsapatba?
– Ebben az évben az NB II Keleti ,,A”- csoportban és a junior bajnokságban indítottunk egy U21-es csapatot. Itt a cél az volt, hogy heti rendszerességgel kapjanak a srácok mérkőzés terhelést. Ezáltal fejlődhetnek a legjobban azt gondolom. A szezon során fiataljaink folyamatosan fejlődtek és értek igazi csapattá, melyben a vezetőedzőnek, Papp Dórának óriási szerepe van. A vírus megjelenéséig folyamatosan hétről hétre lettek jobbak és jobbak a fiúk. Ebben az idényben a felnőtt csapatban újabb utánpótlás nevelésű játékos nem mutatkozott be. Akik pedig már velünk voltak, azok pedig szépen tették a dolgukat, miközben kiderült, hogy éles helyzetekben is lehet rájuk számítani. A következő idényben a tervek szerint négy, a junior korcsoportból kiöregedő játékos is felkerül az első csapat keretéhez.
– Több éves „hezitálás” után idén úgy döntöttek, hogy a következő idényben vállalják az NB I-es tagságot. Minek tudható be az osztály-lépés?
– Az elmúlt években azért nem vállaltuk a feljutást, mert nem volt megfelelő hátterünk hozzá utánpótlás szinten, miközben folyamatos növekedést lehetett tapasztalni. 2017-ben 18 fővel kezdtük, majd rá egy évre már játékost számolhattunk. Utána pedig folyamatosan majdhogynem duplázódott a létszám és mára már ott tartunk, hogy az U10-től az U21-ig több mint 100 utánpótlás korú játékos üti a labdát a MEAFC-nál. Magának az elhatározásnak, hogy feljebb lépünk, elég érdekes a története. Az elmúlt években a fentebb leírt okok miatt nem vállaltuk az NB I-et, a felnőtt keret játékosai is úgy voltak vele, hogy elég már a másodosztály és addig csináljuk, amíg jön egy generáció váltás, majd akkor talán lehet a feljutásról beszélni. Viszont én a 2018/2019-es szezon vége felé azt éreztem a csapaton, hogy a lelkesedés és minden más megvan még bennük, de valami új impulzus szükséges. Valami cél, de még ekkor sem gondolkodtam abban, hogy idén, ha jó helyezést érünk el, 2020/2021-ben az elsőosztályban szerepeljünk majd. Korábban ugyan mondtam, hogy nem emelek ki senkit személy szerint a csapatból, de itt mégis muszáj vagyok kivételt tenni. A felvázolt gondolatokkal felvértezve érkeztem meg Molnár Gábor játékostársamhoz egy kis baráti összejövetelre. Nyilván a téma nem is lehetett más mint, hogy mi lesz 2019/2020-as szezonban. Elmondtam Gabinak mik a tervek, hogyan növekszünk tovább és még sorolhatnám. Ő ezt végig is hallgatta szinte teljes csendben, majd így fogalmazott: ,, hogy ez mind szép és jó, de mi a cél?” Ekkor elmondtam neki azt, ami a fejemben járt már hetek óta. Erre ő rávágta, hogy részéről ez rendben lenne, ez már egy olyan cél, amiért érdemes harcolni és dolgozni. Tehát mondhatjuk, hogy ő lobbantotta lángra a szikrát, ami már ott volt bennem. Köszönet jár neki mindezért. Ezek után leültünk a csapattal beszélgetni, mindenki egyetértett abban, hogy ez kell! Csináljuk végig a szezont és ha készen állunk rá, akkor lépjünk feljebb. Hiszen eddig is minden hétvégén mérkőzésünk volt a másodosztályban, nem lesz másként az NB I-ben sem. Szerencsére a klub vezetése is pozitívan állt a dolgokhoz, így belevágtunk és most itt tartunk. Május 8-ig kellett a hivatalos szándéknyilatkozatot megtenni az NB I-ben való szereplésről, amit megtettünk. Így jelen állás szerint jövőre az első osztályban folytatjuk.
– Az első osztályban minden bizonnyal nagyobb büdzsére is szükség lesz. Ezen a téren mire számíthatnak?
– Jelen pillanatban még folynak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy milyen anyagi lehetőségeink lesznek a jövőben. Így erről most nem tudok konkrétumokkal szolgálni. Nyilván itt a vírus helyzet is nagyban befolyásolja azt, hogy tudunk-e adott esetben még új szponzorokat, támogatókat bevonni.
– Az NB I-nek új vezetőedzővel indulnak neki. Megtudhatnánk a váltás okát?
– Az edzőváltásnak rém egyszerű oka van. Annak idején amikor elkezdtük a közös munkát Bacsó Istvánnal, kötöttünk egymásközt egy megállapodást. Ha három éven belül sikerül olyan utánpótlást építeni, ami már jó alapokon nyugszik, akkor ő az első csapattól elköszön és a gyerekkel foglalkozik tovább. Abban, hogy ma a MEAFC-nál ennyi gyerek röplabdázik Pistinek elévülhetetlen érdemei vannak. Kezdetben edzőként csak ő volt a szakosztályban, vele szakmai oldalról sok mindent áttudtam beszélni a szakmai oldalról. Sokszor órákig beszélgettünk arról, hogyan is lehetne fejlődni még jobban végezni a feladatunkat. Ez szerintem jövőben sem fog változni, csak bővített létszámban, hiszen mára már rajta kívül még 6 edző erősíti a szakmai stábot. Bacsó Istvánnak itt is szeretném megköszönni azt a három évet, amit felnőtt csapat élén töltött. A jövő szezonban az U15-ös gárda élén folytatjuk vele a közös munkát. A vezetőedzői posztot Bagó László veszi át, aki már évek óta a felnőtt csapat meghatározó tagja, és eddig is sokat segített be a szakmai munkába. Nem mellesleg van vezetőedzői tapasztalata is így kézenfekvő volt, hogy őt kérjük fel az irányításra. Ide kapcsolódó változás, hogy eddigi otthonunk, a Miskolci Egyetem E/4-es tornaterme már nem felel meg az első osztály követelményeinek, ezért az NB I-ben az Egyetemi Körcsarnok lesz a bázisunk. Ennek nagyon örülünk, hiszen a körcsarnok minden tekintetben megfelel a szövetségi előírásoknak, és az egyre duzzadó szurkolótáborunk is minőségi körülmények között buzdíthatja majd a csapatot.
Bátor, csupaszív játékot tervez
Bár a bajnokság kezdésének időpontja, a lebonyolítás pontos menete még bizonytalan, az új vezetőedző augusztus elejére tervezi a közös munka elkezdését.
– Szülővárosomban, Kazincbarcikán kezdtem el röplabdázni viszonylag későn 15 éves koromban – kezdte bemutatkozását Bagó László vezetőedző. – Sajnos az általános iskolámban nem volt röplabda, így csak középiskolában találtunk egymásra a sportággal. Azóta folyamatos a kapcsolatom a röplabdával, vagy játékosként, vagy edzőként. Játékosként a VRC Kazincbarcikával sikerült magyar bajnoki döntőt és kupadöntőt is játszanom. A profi évek után Ózdon vezettem le, ahol többször megnyertük az NB II-t, feljutni viszont anyagi nehézségek miatt nem tudtunk. Pedig amatőr csapathoz mérten komoly színvonalat képviselt a társaság. 10 év után visszakerültem a VRCK felnőtt csapatához, Dudás András segítőjeként, mint másodedző, de volt olyan meccs, ahol sérülések miatt bekellett ugranom játszani is . Kellemes meglepetésre dobogósok lettünk.
– Hogyan került kapcsolatba a MEAFC-Miskolcröplabdásaival?
– Pár évvel ezelőtt a regionális bajnokságra készült –ekkor még igazi kiscsapatként- a MEAFC. Több volt játékosom közben átigazolt ide, és egy strandröplabda tornán csábítottak vissza a pályára, a MEAFC családhoz. Szinte mindenkit ismertem a csapatból, nem is kellett beilleszkednem, csak újra formába hozni magamat. A regionális bajnokságot megnyertük, aztán az NB II-t is, most pedig készülünk az NB I-re. Dinamikus a fejlődés, de jövőre azért még nem számolunk a Bajnokok Ligája selejtezővel.
– Milyen elképzelésekkel és mikor vág bele a munkába?
A koronavírus miatt kialakult helyzet következtében, még nem ismert a következő szezon versenykiírása. Nyolc csapatos NB I-et terveznek. Jelen állás szerint a Nem tudjuk, hogy pontosan mikor startol el a bajnokság, de a terveim szerint, augusztus elején kezdjük el a felkészülést. A háttérben már beindult a munka. A vezetőséggel karöltve elkezdtük célkitűzések megfogalmazását, a keret kialakítását, egyeztetéseket a játékosokkal. Elsősorban olyan csapatot szeretnénk építeni, amely megtölti a körcsarnok lelátóját. Ehhez bátor, csupaszív játékra van szükség. Ez persze nagyon összetett feladat, ehhez keresek társakat.
– Kik alkotják a szakmai stábot?
A másodedzői feladatokat Barócsi Ákos szakosztályvezető fogja ellátni. Ákos elhivatott, mindent tud a csapatról, adta magát, hogy ő legyen a segítőm. A statisztikus az eddigi játékosunk Soltész Bence lesz. Újdonság a MEAFC történetében, hogy idén már lesz masszőrünk is, Fehér Dávid személyében. Utánpótlás képzés terén rengeteget fejlődött az egyesület, ehhez szerencsére Ákos megtalálta a megfelelő edzőkollégákat.
– Az NB I bizonyára új kihívásokat, új feladatokat is jelent a csapat számára. Véleménye szerint mi szükséges a helytálláshoz, ahhoz, hogy az együttes meg tudjon maradni ebben az osztályban?
– Az NB I nagyon sok lemondással jár. A csapat továbbra is teljesen amatőr alapokon nyugszik. Mindenki dolgozik, tanul, a drága szabadidejéből –a család rovására- áldoz szeretett sportágára, a „hobbijára”. Hét közben edzések, hétvégén meccs. Na, ez igazán nagy kihívás lesz az egyéneknek, a közösség érdekében. Ha a mostani kezdeti lelkesedést kellő motivációval fenn tudjuk tartani, akkor nem lesz gond a bennmaradással. Egy előremutató pozitív közegben a legnehezebb munka is élvezhetővé válik. Örömömre szolgál, hogy a tavalyi csapat magja úgy néz ki megmarad. Vannak azonban hiányposztjaink, melyekre muszáj igazolnunk, hogy igazán versenyképesek legyünk a riválisainkkal. A meglévő, többségében rutinos játékosok mellé szeretnénk fiatal játékosokat beépíteni a csapatba. Konkrét neveket még sajnos nem tudok mondani, zajlanak az egyeztetések.
