Miniszteri utasításra tízezres nagyságrendben tesznek ki kórházi betegeket gyógyító intézményekből. Az intézkedés és a végrehajtás módja alapvető jogokkal összefüggő súlyos, tömeges visszásságokat okozhat. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
A Magyar Helsinki Bizottság támogatja a rendkívüli járványhelyzet gyors és hatékony leküzdését, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ennek érdekében hozott állami intézkedések ne sértsék a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat.
Kevesebb mint két hét alatt, mintegy 33 ezer kórházi ágyat kellett szabaddá tenni az intézményvezetőknek, és további közel hétezret kell még felszabadítaniuk ismeretlen határidővel. Ez derül ki röviden a sajtó híradásaiból és a sokszor ellentmondásos kormányzati kommunikációból.
Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg, de az nyilvánvaló: a miniszteri utasításnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy tízezres nagyságrendben tesznek ki a kórházból betegeket, hiszen másik gyógyintézetbe való áthelyezés a pácienseknek csak kis részénél jöhet szóba, mivel minden kórházban csökkenteni kell a betegszámot az előírt jelentős befogadóképesség megteremtése érdekében.
Márpedig, ha eddig nem indokolatlanul volt kórházban 10–20 ezer ember Magyarországon, akkor bizonyos, hogy a kórházaknak a legnagyobb jóindulat és szakmai gondosság mellett is többezer olyan embert kell elküldeniük, aki orvosi egészségügyi ellátást és felügyeletet igényel.
Szakemberek szerint az otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási rendszer jelenleg nem alkalmas annak a többezer betegnek az ellátására, aki így egyszerre a szakápolási rendszerre zúdul – egyrészt a munkaerőhiány, másrészt az egészségbiztosítás által finanszírozott vizitszámok korlátozottsága miatt. Így jelenleg megoldatlan az elküldött betegek megfelelő ellátásának biztosítása.
A tragikus helyzetről tanúskodnak a híradások is: olyan beteget is elküldtek kórházból, aki tüdőrákos, combnyaktörése miatt járásképtelen, akit így 69 éves, szintén daganatos betegségben szenvedő feleségének kellene otthon ellátnia. Olyan beteget is kiraktak a kórházból, akit két és fél héttel lábszárközép-amputációja után kellett hazavinnie a családnak alig-alig gyógyuló, váladékozó sebbel, varratokkal. És a sor hosszan folytatható.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, hogy haladéktalanul és átfogóan vizsgálja ki a történteket. (A levél itt olvasható.) A civil jogvédők kérelme így fogalmaz: „Nem fér hozzá kétség, hogy a rendkívül gyors ütemű és jelentős (a nyilvánosság számára megismerhető számításokkal alá nem támasztott) volumenű kórházi ágykapacitás-felszabadítás felveti az alapvető jogokkal – közöttük veszélyhelyzetben is korlátozhatatlan alapvető jogokkal – kapcsolatos, tömeges visszásság okozásának veszélyét, és ez a veszély kellően közvetlen ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának sürgős hivatalbóli vizsgálatát indokolttá tegye.”
A Magyar Helsinki Bizottság már április 3-án is megkereste az ombudsmant. Akkor azt kérte Kozma Ákostól, hogy vizsgálja ki, a speciális járványügyi intézkedések nyomán mennyiben érvényesülnek az elítéltek és őreik alapjogai a börtönökben.
