Az Országgyűlés elfogadta az ún. „felhatalmazási törvényt”, amely határozatlan ideig bevezeti a rendeleti kormányzást. Most különösen nagy feladat hárul a sajtóra és a civil szervezetekre a kormány ellenőrzésében. A Magyar Helsinki Bizottság tudatában van megnövekedett felelősségének, a civil jogvédő egyesület ezért átszervezi tevékenységét és meghatványozza erőfeszítéseit.

Az ellenzéki frakciók egységes tiltakozása, a nemzetközi figyelmeztetés, a civil társadalom javaslatai és a polgárok petíciója ellenére a kormánypárti képviselők ma megszavazták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, közkeletű nevén a „felhatalmazási törvényt”. Nem építették be azokat az egyébként magától értetődő garanciákat (határidőhöz kötött felhatalmazást, az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének megkönnyítését, az AB rövidített határidejű érdemi döntéseit), amelyek az ellenzék, valamint országunk nemzetközi partnerei számára is elfogadhatóvá tették volna a különleges jogrend szabályozását. Ez különösen fájó abban a járványügyi helyzetben, amikor a kormány maga is a nemzeti egység fontosságáról beszél. Érthetetlen, hogy ha valóban nincsenek elfogadhatatlan hatalmi szándékai, és nem törekszik teljhatalomra, akkor miért nem ment bele semmilyen észszerű kompromisszumba. Ez mindannyiunk érdeke lett volna.

A parlament mint törvényalkotó népképviseleti szerv gyakorlatilag mostantól szünetelni fog. A jogot érdemben a kormány fogja alkotni. A parlamentáris rendszerekben, ilyen a magyar is, a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. Erre mostantól egy darabig nem lesz igazán módja. A járványhelyzeten kívül a kormányon múlik majd, hogy meddig nem lesz. Megfelelő parlamentáris működés híján felértékelődik a kormány működésének társadalmi kontrollja, és annak intézményei, mindenekelőtt a sajtó és a civil szervezetek, a jogvédő civil szervezetek.

A járványügyi és alkotmányos veszélyhelyzet, ezek az új idők új feladatokat adnak, és új megoldásokat követelnek. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt hetekben átszervezte munkarendjét és tevékenységét:

1. Valljuk, hogy most még fontosabb a jog közérthetővé tétele. Munkacsoportokat alakítottunk a naponta megjelenő, sokszor nehezen értelmezhető rendeletek érthető nyelvre való lefordítására és közérthetővé tételére.
2. Valljuk, hogy most még fontosabb az emberi jogok védelme és a jogérvényesítés segítése. Jogi segítséget nyújtunk azoknak, akik a leginkább kiszolgáltatottak; ahogy azoknak is, akik a társadalmunk érdekében vállalják az egészségügyi kockázatot, és azt teszik, amit legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük diktál.
3. Valljuk, hogy most még fontosabb a társadalmi szolidaritás. Ezért saját környezetünkben sem várunk ölbe tett kézzel: több budapesti bérházban ajánlottuk fel, hogy segítünk bevásárolni, ügyet intézni idős és beteg embertársainknak. Egyesületi tagjaink és munkatársaink között pénzt gyűjtünk az egészségügynek.

„Sokan érzik tehetetlennek és védtelennek magukat ebben a helyzetben. Mindannyian arra vágyunk, hogy biztonságban és egészségben tudhassuk szeretteinket, és arra, hogy a világjárvány következményei is enyhüljenek. Ilyenkor különösen nagy a kísértés, hogy a nálunk erősebbnek több felhatalmazást adjunk arra, hogy minket megvédjen. De igazából nem vagyunk se gyengék, se tehetetlenek. Az észszerű szabályok betartásával, a közösségünk, az ország működőképességét biztosító munkákkal, mind-mind hozzájárulunk ahhoz, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel kerüljünk ki a járványból” – mondta tegnap az ország első online tüntetésén Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A civil jogvédelem, így a Magyar Helsinki Bizottság tevékenysége is a veszteségek csökkentését szolgálja.