Rendkívül visszafogott a budapesti tömegközlekedés járatainak kihasználtsága, ezért a főpolgármesteri kabinetirodához fordultunk, tervezik-e a járatok csökkentését?
A főpolgármesteri kabinetiroda a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) kérte fel válaszadásra, amelyben a jövőre nézve számadatot ugyan nem határoztak meg, de a tendencia kiolvasható a levelükből.
„Köszönjük megkeresését. Budapest közösségi közlekedésének helyzete valóban napról-napra változik, de folyamatosan figyeljük a járatok kihasználtságának drasztikus csökkenését – hiszen ez alapján tudunk felelős döntést hozni a menetrendet illetően –, és ez lehetővé teszi a tervezést. Tapasztalataink szerint mostanra átlagosan 10 százalékra esett vissza a közösségi közlekedési járatok utasszáma az iskolák bezárásának, a számos fővárosi cégnél elrendelt home office-nak, valamint annak köszönhetően, hogy egyre többen megfogadják: aki teheti, maradjon otthon. Jellemző adat, hogy egy-egy járművön 4-6-an, vagy még kevesebben utaznak. Egyes gerincvonalakon – ilyenek a Thököly úti, rákoskeresztúri buszjáratok vagy az 1-es villamos Zugló vasútállomás körüli vonalszakasza – esetenként, jellemzően reggel 7 óra előtt előfordul több utas is, de a járatok telítettsége ekkor sem haladja meg a 30 százalékot.
Ami az előttünk álló időszakot illeti: a kapacitások ütemezett csökkentésére készülünk. Amíg központilag nem rendelnek el kijárási tilalmat, addig szükségszerűnek és kötelezőnek tartjuk a közösségi közlekedés fenntartását.”-írta részünkre a BKK.
Több buszvezetővel is beszélgettünk a végállomási tartózkodás ideje alatt, akik kiszálltak a járművükből. Volt, aki a közlekedés ritkítását tartaná jó megoldásnak, más meg azért aggódott, hogy ha leállnak, kapnak-e legalább alapbért. Egy 45 éves sofőr viszont túlzottnak, kicsit hisztérikusnak vélte, ami a koronavírus körül kialakult, és ő szívesen dolgozna, ahogy eddig – nem örülne a leállásnak.
Például a nagy körúti villamosokon azt tapasztaltuk, hogy a délutáni időszakban is alig vannak a járműveken, ha egy Combinon mondjuk huszonöten tartózkodnak, akkor az utasok szép egyenletesen, egymástól minél távolabb helyezkednek el – a lehetőségek határain belül.
Azonban a BKK levele – bár érzékelik az utasszám meredek esését és így, ha nem is szó szerint de benne van a „pakliban” egy erőteljes menetrendi csökkentés lehetősége. Az viszont ijesztő, hogyha elrendelik a lakhelyelhagyási tilalmat, arra az esetre már nem írják, hogy egyáltalán fenntartanák-e a tömegközlekedést. Aki mégis dolgozni, orvoshoz vagy éppen hozzátartozójának ételt vinni menne, hogyan jutna el tömegközlekedés nélkül? Nincs mindenkinek autója! És a gyógyszertárakban, kórházakban vagy az élelmiszerboltokban dolgozók sem biztos, hogy a szomszédban laknak. Sőt a kivezényelt rendőröknek és katonáknak is haza kellene valahogy jutniuk a szolgálat után.
Tehát egy drasztikus járatcsökkentés indokolt lehetne, mert nagy pazarlás hosszabb időn át ekkora jármű és munkaerő-teljesítményt kiadni. Azonban még egy lakhely elhagyási tilalom (közismertebben kijárási tilalom) esetén is kellene egy minimális közlekedés-szolgáltatást fenntartani, nem lehet olyan helyzet, hogy egy ekkora városban egyáltalán ne lehessen utazni.
Kertész Z István
