Ezúttal idő előtt elfogyott a kellő tűz a miskolci csapatból.
Eladott labdából roboghatott ziccerig a házigazda, majd kisvártatva Kozák M. egyenlített. A Honvéd rendre könnyű kosarakat szerzett, ám a vendégek is szépen gyűjtögették Béres és Takács vezetésével a pontokat. A kintről be nem találó fővárosiak apró vezetését az utolsó támadás során a kintről betaláló Takács orozta el zárásként (20-22).
Nem kellett sokáig várni az első és a második hazai hármasra, hiszen kétszer is nagyot hibázott a Miskolc. Ezeket a lehetőségeket távolról bosszulták meg Horváthék, akik egyébként 12 alkalommal is kihagyták a triplát az első félidő során. A vendég időkérést követően sokáig tartotta rövid előnyét a Honvéd, ám Takács tripláját követően (38-32) teljesen lefagytak a vendégek. Thornton négy kihagyott büntetője után az ötödiket már bedobta, ám Pintér – érthetetlen módon szabályosnak ítélt – sasszéval megkezdett három lépéses megállást követő passzolása utáni jelenetnél Béres kapott faultot és sportszerűtlen faultot is egy pillanaton belül. Stefán négy büntetőjét követően így a nagyszünetig az addigi játék képe alapján tetemesnek mondható előnyhöz jutott a házigazda (47-33).
Horváth kiszorított helyzetből bedobta, Thornton üres helyzetből rosszul passzolta a labdát, mondhatni tehát, hogy nagyszünet ide vagy oda, de folytatódott a két csapat ellentétes előjelű kálváriája. Béres kihagyta közelről, Halász bedobta távolról, majd egy elerőlködött miskolci támadást Kopácsi is kintről válaszolt meg helyesen. Az újabb időkérést követően Béres és Thornton már nem is tért vissza a parkettára a lefújásig. Lippai ugyan rögtön ziccert dobott, ám a következő támadásokat rendre eladott labdával „fejezte be” a MEAFC, így a különbség harminc fölé nőtt (76-45).
A már korábban edzőmérkőzéssé szelídült találkozó utolsó negyedében a fölforgatott szerkezetek rohanása volt a jellemző, amelyből Homoki emelkedett ki talán leginkább két triplájával és lepattanóival. A kimenetelen azonban egyáltalán nem változtatott a tény, hogy a vendégek a nyitány után a zárást is megnyerték. A Honvéd „tüzesebb” játéka megérdemelt sikert eredményezett és a látottak alapján a különbség is reálisnak mondható (89-62).
Budapesti Honvéd SE – MEAFC-Miskolc 89-62 (20-22, 27-11, 29-12, 13-17)
NB I/B Piros csoport 21. forduló, Budapest, Ludovika Aréna, 150 néző.
Vezette: Balog György, Bagi Bálint, Varga-Záray Katalin.
Bp. Honvéd: Halász (10/3), Kopácsi (10/3), Horváth (10/3), Kovács (4), Stefán (11). Csere: Pintér (14/6), Tichov (11/3), Kármán (6), Szentirmai (4), Gáspár (3), Erdei (3), Bea (2). Edző: Puskás Artúr.
MEAFC: Takács (15/6), Kozák M. (10/6), Kozák B. (2), Thornton (3), Béres (4). Csere: Homoki (17/6), Lippai (7), Szőke (4), Gadus, Sándor, Orliczki. Edző: Drahos Gábor.
Puskás Artúr (Budapesti Honvéd): Gratulálok a Srácoknak, ez duplaszorzós győzelem volt. Tudtuk jól, a MEAFC számára az utolsó esélyt jelentette a mai, így kettőzött erőbedobással harcolnak majd. Ezért már a feldobástól kezdve nagy energiákat mozgósítottunk. Kemény, megelőző védekezésből diktáltuk az iramot. Biztató a későbbiekre nézve, hogy pocsék triplázással tudtunk dominálni. Valódi csapatmunkát mutattunk minden játékosunk beletette a saját részét a siker érdekében. Szeretnék minden jót kívánni Drahos Gábor barátomnak a továbbiakra és köszönetet mondani remek szurkolótáborunknak.
Drahos Gábor (MEAFC-Miskolc): Gratulálok a Honvédnak! Nem csupán a két edző öltözéke közti különbség döntött fölényesen a házigazdák javára, hanem volt egy szakasz, amelyben két tripla elintézett minket – érthetetlen módon. Hiába kezdtünk jól, két hibából kaptunk két hárompontost, ami olyan mértékben padlóra küldte a csapatot, hogy kettő perc alatt lett egy egál meccsből mínusz 14 pontos differencia. Ezek után sem találtunk olyan hullámot, amit egyébként illene. Pozitívumként elmondható, hogy a teljesen tét nélküli utolsó negyedet – ahogy az elsőt is – megnyertük. Ez sovány vigasz, hiszen az egyik fő mutatóban, a VAL-okban majd háromszoros a különbség – 112-44 lett oda. Azt hiszem, ez mindent elmond erről a mérkőzésről – úgy, hogy gyakorlatilag a 15. percig vezettünk és addig nem játszottunk rosszul a hibák ellenére sem.”
