2019. október 13-tól új elnöke van a Megyei Közgyűlésnek Bánné dr. Gál Boglárka /FIDESZ/ személyében. Év eleji beszélgetésünkkor az elmúlt hónapok történéseire, és az idei év terveire is kíváncsiak voltunk.
Névjegy:
Neve: Bánné dr. Gál Boglárka
Kora: 40 év
Eredeti foglalkozás: tanító, jogász, közgazdász
Születési helye: Zalkod, férje szintén itt született,
Gyermekei: Péter, a Jezsuita Gimnázium tanulója és Elena, aki még óvodás
Zene: kedveli a komoly- és könnyűzenét
Könyv: szakmaitól a romantikus regényig „mindenevő”
Szabadidő: olvasás
Kedvenc film: inkább vígjáték legyen
Sport: futás, kerékpározás
„Növelnünk kell megyénk népességmegtartó erejét!”
– Tulajdonképpen az a szerencsés helyzet állt elő, hogy olyan elnököt jelölt és választott a megyei közgyűlés, aki 2014 – 2019 között a testület társadalmi megbízatású alelnöke volt. Így az elmúlt öt évben közvetlenül megismerkedhetett a megyei közgyűlés munkájával, az önkormányzat működésével, és rálátása volt az elnöki szerepkörre is.
– Először is a megye minden lakójának, és a Royalmagazin olvasóinak, itt a lap hasábjain keresztül is boldog újesztendőt és eredményes 2020-as évet kívánok!
A kérdésre rátérve: így igaz. Együtt dolgoztam az előző megyei közgyűléssel, és mint az Értéktár Bizottság elnöke, megismertem a települések gondját-baját, örömét, de főképp értékeit. Azt gondolom, kiváló előtanulmány volt az elmúlt öt év ahhoz, hogy az elnöki munkát felkészülten, komoly megyeismerettel kezdjem. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bizalmat kaptam, és ilyen módon lehetek részese a megye fejlesztésének.
– Ha már említette az Értéktárat, ki viszi tovább ott a munkát?
– A közgyűlés közös döntése, hogy maradok az Értéktár Bizottság elnöke. Ennek nagyon örülök, mert ez egy nagyszerű, felemelő munka, mondhatnám, misszió. Az elmúlt években megmutattuk, micsoda kincseink vannak, és milyen nagyszerű civil közösségeink. Olyanok, amelyekre oda kell figyelnünk, amelyeket segíteni kell, hogy továbbadhassák a még élő hagyományainkat, felélesszék a lassan feledésbe merülő szokásainkat. Úgy érzem, ezek erősítik a közösségi életet, a családokat is, és a hagyományőrzésnek népességmegtartó ereje is van.
– Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is az elvándorlás jellemezte az elmúlt 20 évben. Gondolja, hogy a helyi értékeknek van olyan erejük, hogy megállítsák ezt a folyamatot?
– Az a folyamat, hogy a falun élők a városokba, a városban élők közül pedig sokan Budapestre, vagy külföldre költöznek, természetes. Ezt hozza felgyorsult világunk, és nem is ezzel van a baj, hogy kinyílik a világ. A probléma inkább ott kezdődik, hogy nem tudnak hová visszajönni, nem vonzó a vidéki lét. Ha nem mentjük meg, nem gondozzuk azt, ami a vidékben, például a mi megyénkben érték, akkor ez a tendencia folytatódik. Ezért fontos az értékek tudatos megőrzése, amelyen az épített és a környezeti értékeinket is értem. Csak így lehet egy település vonzó, és lehet ez a vidék felzárkózásának is az egyik útja.
– Az elmúlt esztendő a TOP-os /Terület és Településfejlesztési Operatív Program / pályázataival ehhez közelebb jutottunk.
– Közel 100 milliárd forint az, amit támogatásként elnyertek a megyei települések, ez 556 darab támogatási szerződést jelent. Épültek ipari parkok, korszerűsödtek óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, energetikai beruházásokkal óvjuk környezetünket, vonzóbb turisztikai célpontokat fejlesztettek a pályázók. Még hosszan sorolhatnám az eredményeket, de a legfontosabb és közös ezekben a beruházásokban, hogy a térség, a település népességmegtartó erejét növelik, és sok közülük az értékmegőrzés célját is szolgálja, azzal együtt, hogy új értéket is teremt. Összességében ezek újra vonzóvá tehetik a visszatérést, a letelepedést. A napi munkában most ezeknek a pályázatoknak a lezárása következik.
– Lesz ennek folytatása?
– Nincs még konkrét jogszabály, hogy milyen feladatok várnak a megyékre. Nálunk tervezési időszak kezdődik. Szeretnénk jobban kihasználni a sportban, az ifjúságvédelemben rejlő lehetőségeket. Erősíteni akarjuk a nemzetközi kapcsolatainkat, sokkal nagyobb hangsúly fektetünk majd arra, hogy ezek a megye gazdasága számára is hasznot hozzanak.
– Korábbi időszakban változó intenzitású volt a kapcsolat a megye és a megye jogú város között. Most milyenre számít, hogy tudnak majd együttműködni?
– Úgy gondolom, hogy a megye minden települése fontos számunkra, és mindenkivel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani, így Miskolc város vezetésével is. Minden település fejlődése fontos a kormánynak is, mint ahogy fontos az is, hogy ezt a települések is elismerjék, és nem csak az asztalnál ülve, hanem kommunikációjuk során is. Persze mindenkinek vannak ígéretei, tervei, álmai, amit a helyhatósági választásig szeretne beváltani, betartani. Ehhez azonban közös munkára is szükség lehet.
Köszönöm a beszélgetést!
Orosz B.Erika
