201 községi önkormányzatnak – amelyek három vagy négy önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – a 2016-2017 közötti gazdálkodása fenntarthatóságát ellenőrizte, illetve gazdálkodása kockázatait értékelte az Állami Számvevőszék.
Az önkormányzati éves beszámolók adatain és kockázatértékelésen alapuló ellenőrzés megállapította, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül fenntartható, rendszerszintű beavatkozást nem igényel. Az eladósodás rendszerszintű kockázata nem áll fenn. Az eszközpótlás finanszírozása, a vagyon értékének megőrzése területén ugyanakkor intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése, a közfeladat ellátása hosszú távon biztosított legyen.
A magyar települési önkormányzatok a 2002-2008. között felhalmozott adósságállományának állami konszolidációjára 2011. és 2014. között került sor. Az adósságkonszolidációk eredményeként az önkormányzatok feladatellátása újra strukturálódott, pénzügyi egyensúlyi helyzetük rendszerszinten helyreállt. Ugyanakkor az önkormányzatok gazdálkodásából eredő veszélyek miatt az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok monitorizálására, a pénzügyi sérülékenységet okozó folyamatokra, az önkormányzati alrendszert veszélyeztető rendszeregyensúlyi kockázatokra annak érdekében, hogy a konszolidáció eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek.
Az új ellenőrzési módszerrel minden önkormányzathoz eljut az ÁSZ
„Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy mind a 3200 települési önkormányzathoz eljusson az ellenőrzéseivel, valamint a széleskörű tanácsadó tevékenységével” – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke egy 2019. decemberi sajtótájékoztatón. Ennek érdekében az ÁSZ már korábban kidolgozta az úgynevezett ÖKOMER ellenőrzési módszert, amellyel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség. Az ÁSZ ezzel az új módszerrel végezte el, majd hozta nyilvánosságra 2018 áprilisában a 132 nagyközségi önkormányzat, 2019 márciusában a 322 városi önkormányzat, 2019. december 12-én a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat, december 17-én a 144 községi önkormányzat – amelyek öt vagy annál több önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – , 2020. január 23-án pedig a 216 községi önkormányzat – amelyek kettő önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – ellenőrzéséről szóló jelentését is.
A Magyar Államkincstár központi információs rendszerében rendelkezésre álló önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva, az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodási, valamint eladósodottság területen végzett monitoring riportok kiértékelésével az ÁSZ hozzájárul azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű, vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében.
Az ÁSZ legújabb jelentése 201 települést érint
Az ellenőrzött 201 településen 2017-ben több mint 287 ezren laktak, és ezen önkormányzatok közös hivatalai egyenként három vagy négy település feladatait látták el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése – a 2016. és 2017. évi önkormányzati éves beszámolók adatai alapján – megállapította, hogy az értékelt 201 községi önkormányzat gazdálkodása stabil volt, a pénzügyi egyensúly és a vagyon értékének megőrzését biztosították. Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok gazdálkodásának fenntarthatósága biztosított volt, a pozitív és növekvő pénzügyi pozíció mellett vagyonuk növekedett, azonban az eszközpótlásról nem gondoskodtak.