Az adóbefizetésekből működő, európai összehasonlításban kirívóan sok közpénzt felhasználó közszolgálati média száz nap után tudomást vett róla, hogy hivatalba lépett az új főpolgármester, Karácsony Gergely, és interjúra invitálta. Az adót befizető közönség ilyen helyzetben joggal várja el, hogy a riporter megpróbálja objektíven, elfogulatlanul és a tényekre koncentrálva tájékoztatni a közönséget arról, mi történt a Főpolgármesteri Hivatalban ez idő alatt. Hogy ez jogos és számonkérhető elvárás lenne a köztévé híradójával, annak szerkesztőjével és műsorvezetőjével szemben, azt törvények és normatív előírások támasztják alá.
A sajtótörvény szerint „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.” A megfelelő, hiteles és pontos tájékoztatás fogalmába az irreleváns, kizárólag a politikai hangulatkeltést szolgáló, a kérdő mondatokban a kormánykommunikáció üzeneteit megfogalmazó álkérdések aligha tartoznak bele. Ugyanúgy nem egyeztethető össze a közmédia feladatkörével az, ha a 353593 budapesti által megválasztott főpolgármesternek egyetlen választ sem engednek befejezni.
A Közszolgálati Kódex szerint „a médián keresztüli közlésekben, a sajtószabadság gyakorlása során egyértelműen meg kell jelennie a közérdek szempontjainak, hiszen a médián kívül nem áll rendelkezésre hasonló erejű alternatív megoldás a szükséges demokratikus tájékoztatás és a közösségi viták lefolytatásának biztosítására. (…) A semlegesség alkotmányjogi elve értelmében az állam nem választhat a létező világnézetek és értékfelfogások között, azokat egyenrangúnak kell tekintenie. A semlegesség elve addig és csak addig tartható, amíg mindenki számára biztosított az egyes felfogások és nézetek közötti szabad választás (…) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai: kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás (…) az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás (…) A közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására.”
Amint a Kódex kifejti, a közmédiának nem feladata, hogy a politikáról, politikusokról, politikai kérdésekről alkotott véleményt a néző/hallgató helyett megfogalmazza, ellenben feladata, hogy pártatlanul, a manipuláció szándéka nélkül ellássa a nézőt/hallgatót minden olyan információval, amelyek lehetővé teszik, hogy a néző/hallgató a maga véleményét autonóm módon kialakíthassa. Erre az említett műsorszám, illetve az azt követő, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével folytatott, szembeötlően más stílusú beszélgetés kísérletet sem tett.
Állásfoglalásunk közreadásával párhuzamosan felkérjük a Médiatanácsot és a Közszolgálati Kuratóriumot az említett műsorszám fenti szempontok szerinti vizsgálatára, azzal kapcsolatban a személyi és szervezeti felelősség megállapítására, és a hasonló jogsértések megelőzését célzó haladéktalan intézkedések megtételére.
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke
N. Kósa Judit, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke
Címkék: Karácsony GergelyMTVAMÚOSZ állásfoglalása
