144 községi önkormányzatnak – amelyek öt vagy annál több önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – a 2016-2017 közötti gazdálkodása fenntarthatóságát ellenőrizte, illetve gazdálkodása kockázatait értékelte az Állami Számvevőszék. Az önkormányzati éves beszámolók adatain és kockázatértékelésen alapuló ellenőrzés megállapította, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül fenntartható, rendszerszintű beavatkozást nem igényel. Az eladósodás rendszerszintű kockázata nem áll fenn. Azonban a vagyon megőrzése érdekében hosszabb távon erőfeszítéseket kell tenni.
„Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy mind a 3200 települési önkormányzathoz eljusson az ellenőrzéseivel, valamint a széleskörű tanácsadó tevékenységével” – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke egy múlt heti sajtótájékoztatón. Ennek érdekében az ÁSZ kidolgozta az úgynevezett ÖKOMER ellenőrzési módszert, amellyel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség és az ÁSZ ezzel az új módszerrel végezte el a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat ellenőrzését, melynek lezárására 2019. december 12-én került sor.
A magyar települési önkormányzatok a 2002-2008. között felhalmozott adósságállományának állami konszolidációjára 2011. és 2014. között került sor. Az adósságkonszolidációk eredményeként az önkormányzatok feladatellátása újra strukturálódott, pénzügyi egyensúlyi helyzetük rendszerszinten helyreállt. Ugyanakkor az önkormányzatok gazdálkodásából eredő veszélyek miatt az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok monitorizálására, a pénzügyi sérülékenységet okozó folyamatokra, az önkormányzati alrendszert veszélyeztető rendszeregyensúlyi kockázatokra annak érdekében, hogy a konszolidáció eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek.
A Magyar Államkincstár központi információs rendszerében rendelkezésre álló önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva, az önkormányzatok pénzügyi- és vagyongazdálkodási, valamint eladósodottság területen végzett monitoring riportok kiértékelésével az ÁSZ hozzájárul azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű, vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében.
Az ellenőrzött 144 településen 2017-ben több mint 141 ezren laktak, és ezen önkormányzatok közös hivatalai egyenként 5-13 település feladatait látták el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése – a 2016. és 2017. évi önkormányzati éves beszámolók adatai alapján – megállapította, hogy az értékelt 144 községi önkormányzat gazdálkodása stabil, pénzügyi egyensúlyuk biztosított volt, mérleg szerinti vagyonuk nőtt, azonban a tárgyi eszközök vagyonpótlásáról nem gondoskodtak. Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok gazdálkodásának fenntarthatósága biztosított volt.
2017-re vonatkozóan az ellenőrzés az egyes önkormányzatok szintjén is beazonosította a pénzügyi gazdálkodás, az eladósodás és a vagyongazdálkodás kockázatait. Az ÁSZ összesen 69 település – melyek területén közel 72 ezer ember él – önkormányzata felé fordult figyelemfelhívással, megjelölve abban a kockázatos területeket.
Az önkormányzatok szintjén beazonosított kockázatok súlyát figyelembe véve, 2017-ben a 90 napon túl fennálló szállítóállomány miatt kettő önkormányzat (Krasznokvajda és Lukácsháza) osztályzata lett elégtelen, Lukácsháza önkormányzata esetébenben fennállt az adósságrendezési eljárás megindításának veszélye is. Ezeknél a településeknél a beazonosított kockázat kezelése azonnali likviditás-menedzsmenti lépeseket tesz szükségessé, mert annak fennállása veszélyezteti az önkormányzat feladatellátását.
A beazonosított kockázatok tekintetében 39 önkormányzat kapott elégséges osztályzatot. Náluk a működési egyensúly felborult, mivel az érintett önkormányzatok többet költöttek, mint amennyi bevételük keletkezett, ezáltal veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátásának fenntarthatósága is. Közepes, vagy annál jobb az osztályzata 103 önkormányzatnak, közülük többségben voltak azon önkormányzatok, amelyeknél pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető lényeges kockázatot nem tárt fel az ellenőrzés.
Az egyedi kockázatok miatt figyelemfelhívó levéllel érintett önkormányzatoknak – figyelemmel a 2018-2019-ben bekövetkezett változásokra – a kockázatokat a 2019. év tekintetében értékelni kell, és az értékelés alapján kell megtenniük a szükséges lépéseket.
