Az egyházak a különböző hitű és világnézetű emberek békés együttélésének hívei. Nem rajtuk, hanem a politikán múlik a türelmetlenség, az idegenellenesség, a faji előítélet. Erre a következtetésre jutottak egyházi személyiségek, akik vasárnap részt vettek a Magyar Békekör „Egyházak és vallások, hívők és nem hívők, különböző világnézetű emberek békés együttélésének és együtt munkálkodásának fontosságáról” tartott kerekasztal konferenciáján.
Simó Endre, a Békekör elnöke bevezetőjében kijelentette: A regnáló hatalom és médiája keresztény értékként tünteti fel a kirekesztést, bűnnek Szent István befogadási intelmét, nemkívánatosnak a könyörületességet, üldözendőnek a bajba jutott megsegítését. Morális értékké avatják a bűnt, s bűnné a morális értéket. El akarják hitetni velünk, hogy a torz értékrend elfogadásán a haza sorsa múlik. Figyelmeztetett a társadalom iránti felelősségre, a hallgatásból és az elbátortalanodásból fakadó veszélyre, s azt mondta, nem kell végigjárni az elembertelenedés stációit, ha egyszer el is lehet kerülni őket.
Beer Miklós püspök emlékeztetett a Holokausztra, és a XX. század háborúira, népirtásaira, majd azt mondta, hogy le kell szerelni az újratermelődő veszélyt. Gyógyítani kell az óriási társadalmi egyenlőtlenséget, mert az igazságtalanság ellentéteket szül. Megkülönböztetés nélkül segíteni kell a bajba jutott embernek. Elismerte, e téren a katolikus egyháznak is akad tennivalója: „Nem büszkélkedhetünk azzal, hogy a hívők értenék, mit is akart Jézus”.
Bolek Zoltán, az Iszlám Közösség elnöke a tettek és a közös munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Abból kell kiindulnunk, hogy Isten mindnyájunknak közös. Az iszlám közösség mindig beilleszkedett a magyar társadalomba. Az egymásra uszítás eszköz a figyelem elterelésére a társadalmi gondokról. Fel kell lépni ellene, mielőtt minket tuszkolnának marhavagonokba – mondta.
Kardos Péter főrabbi visszautasította a második főméltóság kijelentését, hogy „Az érdek felülírja az erkölcsöt”. Minden ember élete érték, származásától függetlenül. Emlékeztetett a II. Vatikáni Zsinat együttműködő szellemiségére, a kézfogásra zsidók és katolikusok között. Az emberi nem egy tőről fakad. El kell hárítani a politikát az egyházak együttműködésének útjából!
Menyhárt János kormányzó plébános feltette a kérdést: Merünk-e jó emberek, hívők lenni, akár a politikával szemben is? Isten előtt sokkal fontosabbak a tanúságtevők, akik vállalják, hogy követ dobálnak rájuk. Jézus arra tanít, hogy föl kell vállalni a harcot. János atya Beer püspökkel együtt menekülteket fogadott be. Kiállásáért az ember, az igazságosság mellett feljelentették Vác püspökénél. Hangsúlyozta a szeretet fontosságát az emberi kapcsolatok építésében. Meg kell találnunk egymás kezét – mondta.
Záróbeszédében Simó Endre felajánlotta az egyházaknak a Békekör segítségét az emberek, népek közti békés együttműködés közös céljáért, s konkrét együttmunkálkodást javasolt.
A kerekasztal-konferencia beszélgetési részéről
Az iszlámellenes hisztériakeltésről szólva Ebeio Ahmed török újságíró megjegyezte:Amerika őslakosságát nem a muszlimok irtották ki, Afrika lakosságát pedig nem a muszlimok tizedelték meg. Ázsiában és a Közhel-Keleten a kereszténység nevében indítottak háborút és gyilkolták az ott élőket. Pedig Mózes és Jézus egy asztalnál ül odafenn. Meg kell mutatni, hogy a békés együttélés oldalán állunk, és a mesebeli hangyához hasonlóan, ha csak egy csepp vízzel is, hozzájárulunk a tűz oltásához.
Halmos Antal mérnök, közgazdász felidézte a magyar zsidók deportálását és azt, hogy diákként hogyan űzött gúnyt belőlük, míg tanára – a zsidókat üldöző hatalommal dacolva – rá nem ébresztette arra, hogy ők is emberek. A gyűlöltkeltést profi módon folytatják hazánkban, pedig példát vehetnének arról a Kazahsztánról, melyben oroszok (ortodoxok) és tatárok (muszlimok) teljes békében élnek együtt – mondta.
Gyeney Mária javasolta, hogy a vallások teremtsenek közös alkotmányt. Együtt kell működni a politikával abban, ami a békéhez vezet – mondta.
Domokos Lajos megkérdezte, hogyan fogadták a hívők az itt ülő egyházi vezetők békés együttélést hirdető magatartását. Beer Miklós püspök válasza: Nagyon a kezdet kezdetén vagyunk. Hiszen saját pápánkat sem értjük. Nem büszkélkedhetünk azzal, hogy híveink értenék, mit is akart Jézus. Bolek Zoltán szerint az emberek valódi párbeszédet akarnak. Meg kell érteni, hogy „az üsdvözülésért tenni is kell valamit” – mondta. Menyhárt János plébános szerint is tevékenyen gyakorolni kell a párbeszédet. Szükség van a „szeretet naivitására”, mert különben nem marad más, mint a „mi és ti”.Idézte Horn Gyula gondolatát: „Olyan Magyarországot szeretnék, ahol nemcsak megszületni és meghalni érdemes, hanem élni is”. Építeni kell a közösséget – mondta.
Bedő János: A vallás alapja az emberi tisztelet. Emelni kell a tudati szintet!
Kovács László: Súlyos következményei lesznek, hogy hagytuk a dolgokat idáig fajulni.
Szabó József: A Föld keletkezésekor nem volt sem gazdag, sem szegény. A háború az egyenlőtlenségből és a másik feletti uralkodásból fakad, s mivel tovább mélyül, újabb háborúval lehet számolni.
Salga István idézte Bulányi György szavait, aki azt mondta neki, hogy „előbb jut a mennyországba egy becsületes ateista, mint egy bűnös pap”. A gyűlölködés a háború előtt egyengeti az utat – vélekedett.
Bús Ella arra kérte az egyházi vezetőket, hogy rendezzenek ökumenikus istentiszteletet, ezzel is demonstrálják együvé tartozásukat. Simó Endre javasolta, hogy avassák egy ilyen nagyszabású ökumenikus rendezvény központi témájává az emberi együttélés, és a békés együttműködés követelményét.+++
Kiadta: Magyar Békekör Egyesület
