A kétmillió regisztrált használót elérő magyar könyvtári rendszer felismerte, hogy az információs társadalomban a könyvtárak szerepe is átalakul és közösség központú könyvtárrá kell válnia ahhoz, hogy a hagyományos értékek, a könyv és olvasáskultúra közvetítésén túl meg tudjon felelni a digitális kor kihívásainak is. A könyvtár harmadik helyként – az otthon és az iskola mellett – megfelelő körülményeket igyekszik biztosítani az egyéni és csoportos tanuláshoz, támogatva a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeit is. Már látható, hogy a megújuló könyvtári terek, a bővülő könyvkínálat, az egyre több helyen elérhető ingyenes wifi hozzáférés és a tanulást támogató programok miatt újra egyre többen használják a magyar könyvtárakat a tanulás helyszíneként, vagy a szabadidő hasznos eltöltésére.
De hogyan kell a könyvtáraknak megszólítaniuk a gyerekeket, a fiatalokat, az iskolákat? Hogyan érhető el, hogy továbbra is egyre többen legyenek aktív használói a könyvtáraknak?
A közel három éve működő „Az én könyvtáram” nevű, kiemelt program többek között ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat. A szemléletváltás szükségességét felismerve az alapkutatások lebonyolításán és a módszertani ajánlások kidolgozását követően alapvető cél volt a könyvtárosok felkészítése és továbbképzése, így az elmúlt időszakban több száz könyvtáros kapcsolódhatott be módszertani és kommunikációs képzésekbe és több ezren vehettek részt szakmai rendezvényeken, melyek tematikája a Z és alfa generáció jobb megismerésétől a korszerű pedagógiai módszerek elsajátításán keresztül a jó gyakorlatok elterjesztéséig terjedt. A program fejlesztési irányai között megjelent az olvasásfejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra.
A projekt keretében elkészült – többek között – 90 egyedi, a köznevelés igényeihez igazodó, innovatív, a fiatalok számára izgalmas területeket felölelő program, hogy közelebb hozza hozzájuk az irodalmat, a kultúrát, a művészetet és a helyet, ahol mindez egyszerre megtalálható: a könyvtárat. A fejlesztési folyamat részeként a közzététel előtt kipróbálásra – a tapasztalatok alapján pedig finomításra – is kerültek a programok, több mint 2000 diák bevonásával. Ezek a programok jól egészítik a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célokat, alkalmazkodnak a köznevelési intézmények igényeihez. A különböző korcsoportoknak szóló feladatok, amelyek sok esetben több részmodulból állnak és akár több hónap tananyagát lefedik, jó arányban variálják a szükséges tudás megszerzését, az élmény alapú tanulást és a digitális kompetenciák fejlesztését. Nem helyettesítik a formális tanórai képzést, viszont egyfajta fűszerként járulnak hozzá ahhoz, hogy a sokszor száraz órai tananyag befogadhatóbb legyen. A közoktatást segítve, a pedagógusokkal egy célért, mégis egészen más szemszögből közelítve fejlesztik a diákok kognitív gondolkodását és a kreativitását, aminek nem csak az iskolában, hanem egész életükben hasznát fogják venni: az olvasás élménnyé, örömforrássá, a tudás megszerzése pedig hatékonyabbá válik segítségükkel.
A fejlesztett programokban megjelennek a digitalizált közgyűjteményi tartalmak; a robotika és a programozás könyvtári lehetőségei; az internet biztonságos használata; a digitális történetmesélés, a kiterjesztett valóság, illetve a mobilapplikációk könyvtári alkalmazása is. A mintaprogramok beépülve a könyvtári szolgáltatásokba hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek és fiatalok képesek legyenek a digitális eszközök pozitív lehetőségeit kihasználni, felhasználni a fejlődésükhöz, ugyanakkor felhívni figyelmüket az esetleges, interneten előforduló veszélyekre. Ugyanakkor jelentős hangsúlyt kapott az olvasás megszerettetése, a klasszikus és kortárs gyerekirodalom népszerűsítése és a szövegértés fejlesztése. Mindemellett szempont volt a tanulótípusokra szabott egyéni tanulási módszerek figyelembe vétele is.
A mintaprogramok módszertani leírással már megtalálhatóak a projekt honlapján, ahol minden könyvtáros megtalálhatja azokat, amelyekkel a helyi igényeket legjobban szolgálni tudja, legyen szó akár speciális nevelési igényű gyerekeknek szervezett foglalkozásról, élményt adó szabaduló szoba jellegű játékról, nyári szünidei foglalkozássorozatról. A programok nagy előnye, hogy könnyen adaptálhatók a saját könyvtári környezetre, és lehetőséget adnak, hogy helyi szinten szorosabbá váljon nem csak a diákok, hanem a pedagógusok, az iskolák és a könyvtárak kapcsolata is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által még 2017-ben, 2 milliárd forintból „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” címmel indított programot, mely 2020. január végéig tart. Ennek országos hatókörű könyvtári projektje Az én könyvtáram címen valósul meg.
A fejlesztési irányokon túl a projekt kiemelten fontos célkitűzései, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyók száma, javuljon a hátrányos helyzetűek helyzete, valamint erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja.
A mintaprogramcsomagok kidolgozásán túl lehetőség nyílt a kulturális területen hiánypótló alapkutatások és igényfelmérések, új módszertan kidolgozására, valamint ezek kiadványokban való megjelentetésére is.
