Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává. A Magyar Szociális Fórum a világnap alkalmából feltette a kérdést: vajon mennyit érnek az idős emberek ennek az országnak?
Az Idősek Napja az idős emberek megbecsüléséről és tiszteletéről szól. Egy ország politikai fokmérője szokott lenni az is, hogy egy adott kormány az időseket, a betegeket, a fogyatékkal élőket mennyire támogatja és becsüli meg. Hazánkban ezek az elvárások kívánni valót hagynak maguk után az alábbiak miatt:
A kormány-kommunikáció világhírű egészségügyi ellátórendszerről beszél, miközben 10 betegből 8 beteget meg lehetne menteni, miközben a betegek egy része az ellátatlanságba hal bele. A 75 év felettiek nem minden kezelést kapnak meg, melyek az életben maradási esélyeiket javíthatnák. Erről a problémáról maguk a betegellátást végző orvosok nyilatkoztak, sajnos negatívan. Az idősotthoni ellátásra várakozók száma több tízezerre tehető. Sokan nem jutnak hozzá az idősotthoni elhelyezéshez. Aki hozzájut, annak a térítési díj megfizetése okozhat gondot, ha a nyugdíjának összege nem éri el kb. az átlag nyugdíj mértékét. A családok számára megterhelő lehet, ha a térítési díjhoz hozzá kell járulnia az idős ellátott gyermekének is. Az idősek szociális biztonsága kétségbeejtő.
A nyugdíjszerű ellátásban részesülők felének jövedelme nem éri el az átlagnyugdíjat. A létminimum alatt élő nyugdíjasok száma pedig, kb. 200 ezer fő. Az évenkénti inflációt követő nyugdíjemelés az elmúlt 9 évben rendre-módra alulbecsült volt, így a januári nyugdíjemelések mértéke sohasem érte el a valós infláció mértékét. A különbözeteket nem építették be a nyugdíjemelésekbe, és azok, csak egyszeri kiegészítésként voltak jelen, mint nyugdíjkompenzáció. Ez a „számítási módszer” nagymértékben megrövidítette a nyugdíjasokat az elmúlt közel egy évtizedben.
Emiatt, az évenkénti nyugdíjemeléseknél több ezer forinttal károsították meg a nyugdíjasokat. Ha csak 2019-et nézzük, akkor is körvonalazódni látszik, mennyivel károsította meg az állam az időseket azzal, hogy eltörölte a svájci indexálású nyugdíjszámítás módszerét: Az átlagbéremelés nettó értéke 2019. évben több mint 10% volt (10, 9%). Ennek a fele 5, 45%, és ehhez jönne a 2019.évi 3,4% mértékű infláció fele, ami 1,7% mértéket jelentene. Az 5,5 és az 1,7% mérték együtt 7,2% nyugdíjemelést kellett volna, hogy eredményezzen. Ezzel szemben 2,7% mértékű nyugdíjemelést kaptak az idősek, ami messze elmaradt a svájci index-számításhoz képest.
A nyugdíjasok fogyasztói kosarát is figyelmen kívül hagyva, jóval nagyobb kár éri az időseket az élelmiszer,- és gyógyszerárak folyamatos emelkedése miatt. Az idősek a legszűkebb hét esztendőt hagyták maguk mögött a nyugdíjemelések mértékét illetően, miközben a kormány-kommunikáció az idős emberek megbecsüléséről áradozik, az idősekhez írt levelükben is. Mindeközben „az idősek átverése történik” már hosszú évek óta, főleg úgy, hogy még a családjukat is megnyomorítaná a szülőtartási törvény megalázó életre keltése a 2012. január 1-től hatályos Alaptörvényben megfogalmazottak alapján, miszerint a beteg idős szülőről való gondoskodás a család feladata az állami gondoskodás helyett.
A Magyar Szociális Fórum nem csak a kormány, hanem a nyugdíjas szervezetek figyelmét is felhívja arra, hogy az idősekért társadalmi szolidaritással tartozunk, és tiltakozni kell az idősek méltatlan helyzete miatt. Legelső követelés a svájci indexálásra épülő nyugdíjemelés számítási módszerének visszaállítása kell, hogy legyen.
