Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián, amelyet helyi idő szerint szerdán tartottak. Hozzátette: az ország fenntartja magának azt a jogot, hogy nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt a jogot is, hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát, amelyet felhasznál. Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen forrásból elégíti ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is „minden lehetséges módszerrel és eszközzel” ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsend-szerződést. Ezért is vállalta fel Budapest 2013 és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását. „Úgy gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését” – mondta a miniszter. Sajnálatát fejezte ki, hogy a kísérletek teljes befejezését a gyakorlatban még nem sikerült elérni, és sürgette azokat az országokat, amelyek még adósak a szerződés ratifikálásával, hogy mielőbb tegyék azt meg. Külön kitért annak fontosságára, hogy a Koreai-félszigetet megszabadítsák a nukleáris fegyverektől. Meg kell továbbá előzni, hogy bármilyen diktátor vagy terrorszervezet kezébe atomfegyverek kerüljenek – mondta. Ebből a szempontból az ENSZ-nek fontos szerepe van, és Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet – húzta alá Szijjártó Péter. Az átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT) 1996 őszén New Yorkban nyitották meg aláírásra. Az egyezményt aláíró 185 államból mostanra már 168 jóvá is hagyta azt. A hatálybalépéshez azonban a szerződés értelmében feltétlenül szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is tette. A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta. Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak, mint arra – sajnálatos módon – már volt is példa a múltban. Az atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell fordítani. (MTI)
2026. július. 1. 10:21
Budapest turizmusában a nyári szezon elején nem egyetlen nagy válság látszik, hanem több, egymást erősítő hatás. A külföldi vendégek száma Budapesten …
