Ha olyan regényt keresünk, amely az első mondatával a székhez vagy kanapéhoz szögez minket, akkor a Szökevényekért rögvest menjünk el a könyvesboltba. Harlan Coben ismételten hozza a rá jellemző humort, és képes mély és igaz emberi érzéseket kelteni bennünk. Történeteit pedig autentikus szereplőkkel kelti képzeletünkben, avagy lelki szemeink előtt életre.
A történet kezdete klasszikus és életszerű is egyben: adott fiatal egyetemista és jó családi háttérrel rendelkező lány, aki egyszer csak hirtelen felrúgja életét – a szerelemért. Paige Greene ugyanis beleszeret egy drogfüggőbe, így őt, a drogot és a hajléktalanságot választja. Apja, Simon megpróbálja megmenteni lányát fizikai erővel, ám a célt nem sikerül elérni, sőt a helyzet rosszabbra fordul. Az incidens után nem sokkal a barát meghal, és első számú gyanúsítottá Simon és felesége válnak.
Hogy mi a kapocs? Az apai megleckéztetésről készült videófelvétel, amely ráadásul fel is került a világhálóra. Ha mindez nem lenne elég, lányuk is eltűnik. Miközben menekülni kényszerülnek a rendőrség elől, meg kell találniuk Paige-t is, mivel (drogfogyasztóról lévén szó) egy fűszálat sem tesz keresztbe a hatóság ez ügyben.
A Szökevényekben valós emberi megpróbáltatásnak, illetve élethelyzetnek lehetünk tanúi. Simon és Paige között ugyanis szoros a kapcsolat, és a lány a tipikus tökéletes gyereket testesíti meg: szép, kreatív és okos – akinek aztán egy pillanat alatt vesz hatalmas pálfordulást az élete. Ezt bármelyik szülő iszonyú nehezen élné meg, amin kívül Simonnak lánya elvesztésének félelmével is szembesülnie kell.
Mit tennénk hasonló helyzetben? Meddig mennénk el szerettünk megmentéséig; a cél szentesíti az eszközt, és bántanánk akár mást is? Meg egyáltalán, hol van húzódik az a határ, ameddig beleavatkozhatunk felnőtt gyermekünk életébe? Mindezeken a súlyos morális kérdéseken saját magunknak való megválaszolásához valódi, őszinte és nyers emberi érzésekkel vezet végig minket Coben.
