Együttműködési megállapodást kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE). A hétfői budapesti aláírási ünnepségen, egy tudományos és technológiai konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a kooperáció hosszú múltra tekint vissza, most modernizálták, egységes keretbe foglalták. A tárca a jövőben is segíti az ELTE nemzetközi kapcsolatrendszerének szélesítését, ez mindenki érdeke – tette hozzá. A megállapodás azért lényeges, mert a külpolitikával foglalkozó szakemberek csak akkor tudják az élesedő világgazdasági versenyben alátámasztani a magyar gazdaság dinamikusan növekvő pályáját, ha a magyar diplomaták a legképzettebbek – jelentette ki, megjegyezve: ebből a szempontból fontos erőforrás a felsőoktatás. Szijjártó Péter közölte, hogy a jövőben is az ELTE-n végzik majd a magyar diplomáciai kar nyelvi képzését. A fókuszba a közép-európai államnyelvek, valamint a külgazdasági szempontból egyre fontosabbá váló keleti országok nyelvei – így a kínai, a koreai, a japán, valamint a türk és az arab nyelvek – kerülnek. Megerősítették továbbá az együttműködést a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatásában – sorolta, azt hangoztatva: a magyar nyelv és kultúra széles körű megismertetése az érdekérvényesítés fontos eszköze. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a világ 26 országában 46 egyetemen 48 vendégoktatói állást tartanak fenn részben az ELTE-vel együttműködésben, és ezt a számot növelni fogják: a következő évben 25 vendégoktatót küldenek ki, ők magyart és hungarológiát tanítanak majd. A legjobb befektetésnek a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot nevezte, amelynek keretében több ezer külföldi fiatalnak biztosítanak lehetőséget arra, hogy állami finanszírozással Magyarországon tanuljon. Ők a jövőben biztosan építeni fogják a kibocsátó államuk és Magyarország kapcsolatát – vélekedett Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, hogy a világ alapvetően az új technológiák mentén változik, és egy ország gazdasági sikere attól függ, milyen mértékben tudja magához vonzani a kapcsolódó beruházásokat. A magyar gazdaság sikere is azon múlik, hogy az érintett nagyvállalatok mekkora bizalmat szavaznak az államnak – fűzte hozzá. „Az új világgazdasági korszak” legalább annyira lehetőség, mint kihívás: már nem egy ország mérete számít, vagy hogy mennyire vannak természeti erőforrásai, sokkal nagyobb szerep jut az emberi tényezőnek, márpedig kreativitás, szorgalom, szakértelem és innovációs képesség tekintetében a magyarok „egyáltalán nem panaszkodhatnak” – fogalmazott a miniszter. Kitért arra: a tudományos és technológiai kérdésekkel foglalkozó attasék szerepe meghatározó abban, hogy a magyarok érvényesülni tudjanak a világban. Ilyen pozíciót tart fenn Magyarország egyebek mellett Berlinben, Párizsban, Londonban, San Franciscóban, Tel-Avivban és Moszkvában – sorolta. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a „made in Hungary” időszakából az „invented in Hungary” periódusába akarnak átlépni, vagyis azt szeretnék, hogy a kiváló gyártási helyszínként számon tartott Magyarországot remek fejlesztési központként ismerjék el. Mint mondta, azt látják, hogy egyre inkább magas hozzáadott értékű, jelentős kutatás-fejlesztési tartalommal bíró beruházások érkeznek, a korábban a gyártásban pozitív tapasztalatokat szerzett vállalatok az innovációs centrumaikat is egyre inkább Magyarországra telepítik. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangoztatta, hogy a magyar kutatási környezet rossz; ezen akarnak mindenképpen változtatni, ezért strukturálnák át a finanszírozást, az intézményhálózatot. Kiemelte, hogy a kutatói hálózat széttagolt, az egységek nem működnek együtt. Az egyetemek külön vannak a Magyar Tudományos Akadémiától. Palkovics László úgy vélekedett, hogy bár nagy vita alakult ki az ügyben, értelmezhetetlenek azok az állítások, amelyek szerint a kormány „be akarja darálni” az Akadémiát és elvenné az autonómiát, államosít. Közölte, hogy a létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amelynek önálló költségvetési sora lesz, közvetlenül a parlamentnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A köztestületi rendszerrel szemben „személyesítik a felelősséget”: komoly szakemberekből álló csoport fog eljárni az ügyekben, és a tizenhárom tagból legalább kilencnek a tudomány területéről kell érkeznie. A cél, hogy egy független szervezet alakuljon – hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy Németországban hasonló rendszer működik. Közölte: semmi mást nem akarnak, „csak azt, amit a világban mindenki más tesz”. Hozzátette, hogy a változtatásokat mielőbb véghez szeretnék vinni, mert „a bizonytalanság, amit egy ilyen helyzet okoz, sosem jó”. Minden nagy rendszer átalakítása okoz „különböző turbulenciákat”, ez látható most – fogalmazott Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter arról is beszélt, hogy döntés kérdése, mit finanszíroznak. A genderrel kapcsolatos témák kutatása nem tilos, de erre nem adnak pénzt – jelentette ki. Borhy László, az ELTE rektora kiemelte, hogy a KKM-mel kötött megállapodás a kölcsönösségen alapszik, eredményeképpen más országok is megismerkedhetnek a magyar nyelvvel, kultúrával, értékekkel. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese szerint látható, hogy stabillá vált a gazdasági bővülés, amit akkor tudnak fokozni, ha a hozzáadott értéket növelik, vagyis a magyar vállalkozások versenyképesebbek lesznek. Az innovációs rendszer kulcsának a felsőoktatást tekintik – hangoztatta. (MTI)
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, ha visszatér a webhelyünkre, és segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei. Köszönjük, ha lehetővé teszi számunkra ezen cookie-k használatát!