A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi hatásairól tartott előadást péntek este Halmos Antal repülőmérnök, közgazdász, író a Magyar Békekör és a Magyar Szociális Fórum közös szervezésében.
A mesterséges intelligencia kifejlesztésében ott tartanak, hogy az emberi képességeknél magasabb szintű képességeket tudnak előállítani – mondta -, példaként említve az AlphaGO Mastert, mely legyőzte Kaszparov sakkmester, még fejlettebb AlphaGO Zero változata pedig legyőzte a Kaszparovot legyőző AlphaGO Mastert is. Az emberi képességeknél magasabb szintűvé nyilvánított eredményt a játékszabályok, valamint néhány parti és olyan algoritmus betáplálásával érték el, amellyel a MI magától tanult, és fejlesztette ki az emberit felülmúló képességét.
Az előadó további eredményekről is említést tett: létezik már olyan MI, amely az emberi arcból meg tudja állapítani, hogy az illető egészséges-e, vagy beteg; létezik már öntöző drón, olyan önjáró mezőgazdasági gép, amely diagnosztizálja, és 90 százalékban kiszűri a növényi és az állati betegségeket; Kínában önjárók fogadására képes autópálya épül, amelynek úttestébe olyan napelemeket telepítenek, amelyek képesek az energiaátadásra az árammeghajtású gépjárműveknek anélkül, hogy tankolniuk kellene. (Ezzel kapcsolatban elmondta: a Mercedes Benz szerint néhány éven belül meg fog szűnni a robbanómotor-gyártás.) Ugyancsak Kínában Budapest-méretű zöld város építésébe fogtak. Az MI-t már alkalmazzák az egészségügyben, az időjárás előrejelzésben, a közlekedésben, az oktatásban, a pénzügyi és a kereskedelmi életben, pl. a gépi hitelvizsgálatban, s az arcfelismerő rendszerrel be- és kiléptető boltokban. Negyven nyelven beszélő tolmács MI is létezik már.
Az MI legfőbb alkalmazási területe a hadiipar. Ott tartunk, hogy távvezérlésű rovarokkal is lehet az ellenségre támadni – mondta az előadó.
Halmos Antal arról is tájékoztatta hallgatóságát, hogy két nagyhatalom uralja az MI-tudományt: az Egyesült Államok és Kína. Az MI-re specializálódott amerikai cégek közül megemlítette a G-MAFIA (Google, Microsoft, Amazon, Facebook, IBM, Apple) csoportot, a kínaiak közül pedig a Baidu, Alibaba és Tencent vállalatot tömörítő BAT csoportot, valamint a Huaweit, a Toutiaot, a dróngyártó DJI-t, és az okos lakásokat, valamint gépi berendezéseiket gyártó Xiaomit.
Oroszország főleg katonai téren játszik kiemelkedő szerepet. Idézte Putyin orosz elnököt, aki szerint „Aki győz a mesterséges intelligenciában, azé a hatalom”. Az előadó szerint a versenyben Kína fog győzni, jóllehet két éves lemaradásban van az USÁ-val szemben, de nagyobb adatgazdagsága, jó tervezése, és a kormányzat határozott támogatása jobb táptalajt biztosít neki, mint amerikai riválisának. Oroszország és Kanada kiemelkedő oktatási és kutatási kapacitásával, Japán és Anglia pedig hagyományaival emelkedik ki a nemzetközi mezőnyből.
Ha kontinensünk nem teremti meg az Európai Egyesült Államokat, óhatatlanul lemarad a fejlődésben, és az MI nagy vesztese lesz – utalt megjegyzésével arra, hogy az MI kifejlesztése óriási anyagi és szellemi tőkét igényel, amit csak a legnagyobbak tudnak előteremteni. „Csak nagy gazdasági hatalmak maradnak életben” – mondta – és „kiúttalannak” minősítette a tudományt, a rendelkezésre álló szellemi kapacitást féken tartó kormányzati politikát.
Minthogy Magyarország nem rendelkezik a szükséges tőkével, olyanokkal kell összefognia, akik rendelkeznek vele, hozzá kell adnia saját szellemi tőkéjét, különben végképp lemaradhat, és meglévő honi tőkeberuházásai (pl. az autógyártás) is gyorsan elavulhatnak, ha nem ismeri fel a fejlődés trendjét, és időben nem kapcsolódik be az MI követelményeinek megfelelő új nemzetközi politikai és gazdasági integrációs formákba – vonta le az előadáson elhangzottakból a következtetést a Magyar Békekör tudósítója.
A mesterséges intelligencia társadalmi hatásai közül Halmos Antal a munkahelyvesztést emelte ki. Az USÁ-ban máris 4 millió munkahely elvesztését ismerik el az MI miatt, de az aktív munkavállalók 80 százalékát is érintheti – adta elő amerikai elemzőkre hivatkozva. A termelésből kiszoruló tömeg megélhetését csak egyetemesen bevezetett garantált alapjövedelemmel lehet biztosítani – vélekedett -, és az összeg előteremtéséhez radikális változást sürgetett az elosztási viszonyokban. Értésre adta, hogy máris felmerül a rendszerkérdés, és magában az Egyesült Államokban is növekszik azoknak a gondolkodóknak a száma, akik közösségi társadalmi rendben, a tőkés rendszer szocializmussal történő felváltásában látják a megoldást. Máskülönben a profitlogika még jobban szembekerülhet a társadalom megélhetéshez fűződő érdekével.
Az előadást érdekfeszítő, izgalmas beszélgetés követte a Magyar Békekörben – számolt róla be a tudósító.
