Nos igen, keresve se lehetne jobb helyszínt találni egy bűncselekményhez a washingtoni FBI épületénél. Ilyen maximum egy amatőr vagy nem várt esemény esetében történne. Ezúttal egyikről sincs szó; hanem David Baldacci csavar egyet rajta: Walter Dabney meggyilkol egy nőt, aztán önmagával is végez – mondhatjuk, hogy házhoz ment a tettes.
A Kiút nagy kérdése, hogy vajon milyen szálak fűzhették össze a kormányközeli és egyébként tiszteletben álló családos férfit, valamint a helyettes tanárnőt, Anne Berkshire-t. Ezúttal dupla erőkkel folyik a nyomozás, mert a Védelmi Hírszerző Ügynökség is beszáll, nemzetbiztonsági okokból kifolyólag.
A történet lassan indul be, és nagyjából a közepéig kissé nehezen is ránt be, illetve tart meg, az erős kezdés ellenére. Ez köszönhető a nyomozás közbeni szükségtelen ismétlésnek, továbbá akad néhány felesleges jelenet is, valamint fordulatokból is több van a kelleténél. Viszont az utolsó oldalakig semmit sem sejtünk a végkifejletről, és az addig elvezető út igen élvezetes, amint követhetjük Decker logikáját, következtetéseit.
A Kiút során jelentősen hangsúlyos Decker számára, hogy tragikus múltja után újra egy csapat tagja lehet (sportkarrierjét egy baleset törte derékba), ami a történetet igen emberivé, és karakterét pedig szimpatikussá teszi. A kettős nyomozás következtében relatíve több szereplőt vonultat fel a történet, akik jellemfejlődése viszont ezúttal nem annyira kidolgozott, mint néhány, kisebbet markoló korábbi részben.
Azonban mégis megéri elolvasni – és nem is csak azért, mert a Kiút része egy sorozatnak –, mert a váratlan befejezés olyan, amelyet az írótól megszokhattunk, s éppen ezért el is várunk. Összességében kellemes, élvezhető politikai thrillert kapunk.
