A Greenpeace Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságában. A tárca és a hatóságok a tudományos kutatási eredményeket rendre félresöprik. A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazadaság érdekei. A környezetvédő szervezet most úgy döntött: ehhez nem kíván asszisztálni a továbbiakban, [1] érdemi munkát szeretne folytatni, de erre a Bizottságban nincs esély.
„A növényvédő szerekkel kapcsolatos vitákban mi mindig a lakosság és az élővilág, a magyar természet, a talajok védelmét képviseltük. Neves nemzetközi szaklapokban megjelent kutatási eredményekkel, szakmai publikációkkal támasztottuk alá álláspontunkat. [2] Ezeket a hatóság alig vette figyelembe. Helyettük az ipari oldal által elkészített jóslatokat, [3] egyedi megfigyeléseket idéztek hivatkozási alapként. [4] A hatóság érvelése és a tárca álláspontja rendre egybeesett a növényvédőszer-gyártók érveivel és érdekeivel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja.
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glifozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta. [5] [6] A nagyipari lobbiérdekektől eltérő szakmai civil álláspont: a természeti kincseink, az élővilág, különösen a beporzók védelme és a magyar emberek egészsége jellemzően nem jelent meg szempontként a döntéshozatalban.
A Növényvédelmi Bizottság feladata a növényvédelemmel kapcsolatos szakmai kérdések megtárgyalása. [7] Mióta létezik a Bizottság, a zöld civil oldalra a Környezetvédelmi Országos Találkozó (OT) a Greenpeace Magyarország képviselőjét delegálta. A Növényvédelmi Bizottság számos tagja képviseli a nagyipari mezőgazdaság és a vegyszergyártók érdekeit. Az ún. “forgóajtó“ módszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy a korábban az államigazgatásban vezető pozíciót betöltő személyek most a vegyszergyártók érdekvédelmi szervezeteinek vagy a nagyipari mezőgazdaság képviseletében vesznek részt a bizottsági munkában. [8] Az ökológiai termelők szervezetei nem tagjai a Bizottságnak, pedig fontos lenne, hogy a nagyipari vegyszeres mezőgazdaság mellett a biotermelők érdekei is megjelenjenek ezen a fórumon.
A jogszabály alapján évente legalább három alkalommal kéne üléseznie a Növényvédelmi Bizottságnak, az elmúlt években azonban véletlenszerűen, akár egy éves kihagyással hívták csak össze a testületet. A zöld civil oldal álláspontjait ezeken az üléseken sem vették figyelembe.
A Növényvédelmi Bizottságban jelenleg zajlik a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv felülvizsgálata. Bár az Európai Unió azt várná el a tagállamoktól, hogy mérsékeljék a mezőgazdaságukban a káros vegyszerek használatát, a magyar Cselekvési Terv jelenlegi formájában sokkal inkább a vegyszergyártó ipar érdekeit tartja szem előtt, mint a lakosság egészségvédelmét. A vegyszerfelhasználás csökkentésére való törekvés sem jelenik meg a szövegben. A zöld álláspont kizárólag a Terv helyezetértékelésében jelenik meg, amely viszont semmilyen kötelező érvénnyel nem bír. Mindezt a Greenpeace egyértelműen kifogásolta, de javaslatai érdemben nem kerültek be a Cselekvési Tervbe.
„Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a Bizottságban hozott döntésekkel” – tette hozzá a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
[1] A Greenpeace Magyarország levele a Növényvédelmi Bizottságnak, melyben bejelenti, hogy kilép a Bizottságból: https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2019/05/ceb8de86-gphu_novenyvedelmibizottsag_kilepes_level.pdf
[2] Pár példa: https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/2361/a-neonikotinoid-novenyvedo-szerek-nemcsak-a-hazi-meheket-hanem-a-vadvilagot-is-veszelyeztetik/; https://www.greenpeace.org/hungary/blog/3693/rakkelto-gyomirto-a-talajainkban/
[3] https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/1269/termesatlagrekordok-mehgyilkos-vegyszerek-hasznalata-nelkul/
[4] https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/21/neonikotinoid-kabulatban-1-legyen-e-beporzas/
[5] http://greenfo.hu/hir/az-orban-kormany-ellenere-vedelmet-kaptak-a-mehek/
[6] https://nepszava.hu/1146631_maradhat-a-glifozat-magyarorszag-is-megszavazta
[7] A Növényvédelmi Bizottság A 220/2008. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján 2009 szeptemberében alakult meg, a jogszabály szerint évente legalább 3 alkalommal ülésezik. Tagjait a Földművelésügyi Miniszter nevezi ki 2 évre, mely megújítható. A Bizottság véleményezi a növényvédelemmel összefüggő szakmai uniós és nemzeti jogszabálytervezeteket, felkérésre javaslatot tesz, állásfoglalást ad növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, kidolgozza és elfogadja a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény fejezeteit, valamint kidolgozza a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet.
[8] Példaként: Szalkai Gábor: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/eloado/szalkai-gabor/7943;
Görög Róbert: https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/9/88/71000/NB%20emlékeztető.pdf; https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/96069-az-enyhe-ido-kedvez-a-pockoknak
