BELVÁROSI BORVÁROS
MEGÚJUL A TÖRTÉNELMI AVAS VÁROSRÉSZ MISKOLCON
A FÉLREISMERT MISKOLC
Miskolccal kapcsolatban sok a közhely és az olyan, negatív előítélet, amiket a település igazából rég meghaladott. Már nem az a füstös gyárváros, ami a legtöbb emberben a neve hallatán méltánytalanul még ma is felmerül.
Miskolc az egyik legtöbb zöldfelülettel rendelkező nagyváros. Hazánkban egyedüliként – messze előtte jár az európai átlagnak a megújuló energiák és a smart megoldások alkalmazásában.
Ugyanakkor gazdaságilag az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődő, high-tech cégeket vonzó modern iparváros. Az itt működő sok ezer vállalkozás között autóipari, légi-, sőt űripari cégek is vannak.
Fesztiváljai, intézményei, színháza pezsgő kulturális életet kínálnak. Miskolc a Green City mozgalom első magyarországi mintavárosa is. Sokan nem tudják, hogy néhány országosan ismert, gyönyörű kirándulóhely: Lillafüred a Hámori-tóval, Miskolctapolca az európai szinten is egyedülálló Barlangfürdővel, a diósgyőri vár, Magyarország legnagyobb különálló egyetemi campusa mind Miskolc részei.
EGY REJTŐZKÖDŐ VILÁGUNIKUM MISKOLCON – A TILTOTT ERDŐ
A történelmi Avas egy nagy hagyományú, az egész világon semmihez nem hasonlítható atmoszférájú miskolci városrész.
Az Avas a belváros szerves részét képező, mintegy 800 pincéből álló régi vigalmi negyed, egy hegyoldalban álló kis Borváros, ami hosszú tetszhalál után végre újra életre kel.
Mostanában ismét színvonalas vendéglők és több tucatnyi nyitott magánpince teszik vonzóvá a borházak között kanyargó utcácskákat.
Az UNESCO Kulturális Szellemi Örökség címre is méltán aspiráló Történelmi Avas (az avas szó eredeti jelentése itt: tiltott erdő) egészen egyedi életforma nyomait őrzi. Miskolcon hagyományosan úgy éltek a polgárok, hogy munkájuk végeztével vagy a hétvégére átsétáltak a főutca átjáróházain a kőhajításnyira levő hegyre, a pincéjükbe, borházukba.
(Mintha Budapesten a Váci utca mellé odatolnánk a Gellérthegyet, rajta számtalan borpincével…) Kirakták az asztalokat, borozgattak, kvaterkáztak.
Harmóniát és kultúrát varázsoltak maguk köré. A hely és a vendégszerető barátok vonzásának olyan nagy szellemek sem bírtak ellenállni, mint Kazinczy Ferenc, Arany János, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Lévay József, Jókai Mór, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc vagy Illyés Gyula.
A TÖRTÉNELMI AVAS ÉLNI AKAR
2010-ig a városrész csak pusztult, hiába rejt páratlan lehetőségeket magában. Tönkrementek a sétányok, elértéktelenedtek a borházak, a pincék. A korábbi önkormányzatok elkótyavetyélték az épületeket, nem volt erős szándék az Avas újraélesztésére. A vége az lett, hogy hajléktalanok telepedtek meg az egykori belvárosi szórakozó negyedben.
A 2010-es választást követően kezdődött el az Avas rehabilitációjának előkészítése.
Az Avas-hegy különleges földtani viszonyai megnehezítették a tervezést, az előkészítést, ugyanis rendszeresek voltak a pincebeomlások, a partfal-csúszások.
Egy egyetemi kutatókból, építészekből, önkormányzati szakemberekből és pincetulajdonosokból álló munkacsoport évekig dolgozott a terület adottságainak, lehetőségeinek felmérésén. Ez a munka alapozta meg azt a mintegy 3 milliárd Ft összértékű fejlesztést, ami a történelmi Avason már elkezdődött.
Az önkormányzat az Avast az óváros részeként és nem különálló egységként kezelte. Azt tűzte ki célul, hogy az egész történelmi belváros rehabilitációja egységes koncepció mentén valósuljon meg. Kiemelt figyelmet kaptak például a közlekedési kapcsolatok. Az volt a cél, hogy az avasi pincék több irányból könnyen megközelíthetők legyenek. Emellett olyan elemekkel bővül majd a Borváros, hogy ne csak a borozni vágyók, hanem mindenki találjon itt kikapcsolódási lehetőségeket. Az önkormányzat nem a pincéket újítja meg. Olyanná alakítja az Avast, hogy a tulajdonosoknak megérje felújítani, és üzemeltetni a borházaikat. Teljesen megújul a hegy tetején álló, a még ma is városi szimbólumként számon tartott kilátó. Egy high-tech élményteret alakítanak ki benne, panoráma üveglifttel, igényes vendéglátóhellyel, így rendezvényekre és kereskedelmi funkciók ellátására is alkalmassá válik. Megújulnak a sétányok, terek, lépcsők, támfalak. A hegy egyik viszonylag sík területén, az ún. Horváth-tetőn a családok számára egy korszerű rekreációs tér épül – piknikező helyek, tematikus, korcsoportonként bontott játszóterek, melyek a teraszok által biztosított domborzat kihasználásával több szinten jelennek meg. Skate pálya, szabadtéri fitness-pálya, kutya-agility pálya, és sok más élményelem várja majd a miskolciakat. Megkezdődik az Avas hegy erdejének rendbe tétele, több helyen parkok létesülnek. Megújul a szintén itt található, emblematikus református templom tetőzete.
Bővül az egyik legnagyobb vendéglátóhely, a bormúzeum. Kilátóhelyek létesülnek, közvilágítás, kamerarendszer épül. Egységes utcabútorok várják majd a látogatókat. Az önkormányzat tehát a mintegy 3 milliárd Ft-os beruházással megteremti annak a lehetőségét, hogy az Avas életre keljen. A cél, hogy a látogatók örömmel jöjjenek ide kikapcsolódni, így a rendezett környezetben a pincetulajdonosoknak megéri majd a pincéket üzemeltetni. Egy egész városrész szolgálja majd a kikapcsolódást, a közösségépítést.
A munka elkezdődött, és több ütemben zajlik majd. A már átadott, felújított Bortanyával – egy városi tulajdonban lévő rendezvényközponttal – ismét megnyílt a Történelmi Avas főkapuja. Lentről látványosan teret nyit az újjáéledésnek, fentről pedig a Bormúzeum és a megújuló Kilátó biztatnak a köztük húzódó utcák pincéinek és borházainak újkori, hézagmentes használatba vételére.
Lesznek projektelemek, amik még idén elkészülnek – pl. a református templom tetőzete, az izraelita emlékhely –, és lesznek, amiket 2020-ban adnak majd át.
Addig is a helyiek folyamatosan igyekeznek életben tartani a hely szellemét.
Hogy az Avas élni akar, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy idén már nyolcadszor rendezik meg a Borváros csúcseseményét az Avasi Borangolást, a bornak és a zenének ez a páratlan, dionüszoszi ünnepét, amely egybeesik a Város Napjával.
SZENT ISTVÁN IS AZ AVASRA TART
Az Avas megújulásával együtt átalakul a szomszédos Szent István tér is, a város közepe.
A főtér esszenciája annak a városépítési programnak, amely 2010-ben kezdődött el Miskolcon. A megújulás része a közösségi tér megteremtése, a közlekedés megújítása, a zöldfelületek növelése, a Smart megoldások alkalmazása, a szolgáltatások színvonalának növelése, a turisztikai látványosságok fejlesztése, a belváros élettel megtöltése, a lehetőség felkínálása a gyarapodásra.
A főtér lesz az egyik legfőbb fesztivál és rendezvényhelyszín – az ehhez szükséges infrastruktúrával. A mindennapok nyüzsgő, életteli helyszíne.
Az új Szent István tér közösségi tervezés eredménye. Azok az elvárások, amelyeket a civil szervezetek képviselői és a miskolciak megfogalmaztak a térrel kapcsolatban, beépültek a tervekbe. Ilyen például a Szinva-patak medrének kibontása, a zöldterület növelése, a parkolás, közlekedés átszervezése. A tervek szerint a főtér közepén álló államalapító szobra is közelebb kerül majd az Avashoz.
A tér kinyílik az Avasi templom felé, lekerül a betonfedés a Szinva-patakról, így ezek, sőt a kilátó is a tér szerves részévé válnak. Miskolc központja az Avasi Borvárossal bővülve, egy közösségi célokat szolgáló, dinamikus, élhető főtérré alakul át.
Nem csak a közigazgatás központja lesz itt, hanem tényleg ez lesz Miskolc élettel teli, lüktető szíve.
TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS SZOLGÁLATÁBAN
Jövő év végére a városi projekt befejeződik. Minden készen lesz, hogy az Avas újra Miskolc élettel teli, nyüzsgő szórakozó-negyede legyen. Ez iránt egyre nagyobb az igény. A gazdasági fejlődés Miskolcon az egyik legdinamikusabb, az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékű, 7%-os gyarapodással. Egyre érkeznek az új befektetők, köztük olyan világvállalatok, mint a Lufthansa. A meglévők is folyamatosan fejlesztenek, a cégek, és így a város bevételei folyamatosan növekednek. Az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata a városnak a turizmus, ami 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt. Volt olyan hónap, amikor 30 nap alatt az 57 ezret közelítette a vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyeken egy év alatt több mint 3 milliárd Ft bevétel keletkezett. A fejlődés, gyarapodás az élet minden területén érezteti a hatását. Kultúra, rendezvények, szolgáltatások, mindenütt egyre magasabbak az igények, és ennek köszönhetően egyre magasabb a színvonal. A történelmi Avas megújítása pedig jól illeszkedik a város fejlődési folyamatába. A múlt és a jelen fog összekapcsolódni, ha befejeződnek a munkálatok. Az igazi, eredeti Miskolc ugyanis nem a Vasgyár, hanem a belváros. A kereskedőváros, aminek az avasi pincék elengedhetetlen részei. A miskolci borkultúra pedig olyan történelmi örökség, amit ápolni kell. Nincs még egy ilyen helyszín az országban, mint ez. A belváros közepén, mégis természeti környezetben egy századokkal ezelőtti életstílust idéző városrészben, a maga 800 pincéjével, amelyek között van, amelyik 400 éves. Az az életmód, amit ez a pincesor lehetővé tett a miskolciaknak, világviszonylatban is ritkaság. Erre mások figyelmét is szeretnénk felhívni. Dolgozunk azon, hogy a történelmi pincesor megkapja az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség címet. Ha sikerül, ez újabb lehetőségeket jelent majd.
Május 10-én (pénteken) 18.00 órától az Avasi a megújult Bortanya épületében (Miskolc, Csáti sor 377.) Dr. Kriza Ákos polgármester, és Müller Péter Sziámi kötetlen sajtóbeszélgetésen ismerteti a megújulás menetét, hol tartanak a beruházások és hogy hogyan válik újra belvárosi borvárossá a történelmi Avas.
