Közép-ázsiai gímszarvasokkal 2016. óta találkozhatnak a Miskolci Állatkert látogatói. Az azóta itt élő tehenek most társat kaptak egy fiatal bika személyében, így az állatkert munkatársain bíznak benne, hogy egy év múlva már borjút is köszönthetnek a világ egyik legritkább szarvasainál.A közép-ázsiai gímszarvas (Cervus elaphus bactrianus) a világ egyik legritkább szarvasának tekinthető. Természetes élőhelye Közép-Ázsia, pontosabban Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán, ahol elsősorban az Amu-darja és Szir-darja folyók ártéri ligeterdeiben honos. Mivel a két folyó között elterülő száraz, sivatagi, félsivatagi területek nem kedveznek a szarvasoknak, így viszonylag szűk területen találják csak meg életfeltételeiket. A folyóvölgyek erdeinek irtása, valamint az állatok vadászata azt eredményezte, hogy az 1960-as évekre alig 300 közép-ázsiai gímszarvas élt az eredeti élőhelyén. Bár egyedszáma ezt követően örvendetes gyarapodásnak indult, az igazi eredményt a 21. század hozta meg, amikor a szarvasoknak otthont adó országok és természetvédelmi szervezetek összehangolt védelmi programot dolgoztak ki az állatok élőhelyéül szolgáló erdők megóvására és az illegális vadászat visszaszorítására. Így ma már újra több, mint 2000 egyede élhet Közép-Ázsia két legnagyobb folyama mentén, és számuk évről-évre gyarapodik.
A közép-ázsiai gímszarvasok egyébként – a további két Belső-Ázsiában élő szarvasalfajjal egyetemben – ma is fejtörést okoznak az állatrendszertannal foglalkozó zoológusoknak. Mire eldőlni látszott az a korábbi kérdés, hogy inkább az európai gímszarvasokkal alkotnak egy fajt (Cervus elaphus), ellentétben a Kelet-Ázsiában élőkkel, addigra újabb feltételezés látott napvilágot a szakemberek körében, mely szerint az Ázsia középső területein élő három alfaj, köztük a közép-ázsiai gímszarvas is önálló fajt (Cervus hanglu) alkot. Az mindenesetre első ránézésre is feltűnő, hogy kismértékben ugyan, de másabb megjelenésű, mint a hazai erdőkben is élő európai gímszarvas: a közép-ázsiai gímszarvas valamivel kisebb termetű, szőrzete pedig világosabb, szürkés vagy sárgásbarna. A Miskolcra újonnan érkezett egyed esetében ez kifejezetten jól látszódik, ő ugyanis a korábban is itt élő egyedektől is világosabb szőrzetet visel.
Az európai állatkertekben élő közép-ázsiai gímszarvasokat az Európai Törzskönyvben (ESB) tartják nyilván. Ennek adataiból kiderül, hogy nem csak a természetben, hanem az állatkertekben is ritkán lehet találkozni ezekkel a szarvasokkal: mindössze 9 intézményben alig több, mint 60 egyede él.
Ebből a kevés állatból immár hárommal találkozhatnak a Miskolci Állatkert látogatói, miután a három évvel ezelőtt, a csehországi Chomutov város állatkertjéből érkezett két tehén mellé most egy bika is beköltözött. A fiatal, kétéves hím állat igen hosszú utat tett meg, mire Miskolcra érkezett, hiszen Skóciában, a Highland Wildlife Parkban született, onnan utazott három nap alatt több mint 2800 km-t. Szülőhelyén kapta az Aymen nevet, jelentése „szerencsés”, „áldott”. Az állat jelenleg kevésbé tűnik vonzó szarvasbikának, hiszen a szokásos tavaszi vedlése eredményeképp szőrzete most kicsit ütött-kopott, ráadásul a szállítást megelőzően, az esetleges balesetek elkerülése végett agancsát is le kellett fűrészelni. Azonban az ősszel esedékes párzási időszakban már teljes pompájában, új agancsot növesztve fog udvarolni a teheneknek, mégpedig a remények szerint eredményesen, hogy egy év múlva borjaknak is örülhessenek az állatkert dolgozói és látogatói a ritka szarvasok körében.
A Miskolci Állatkertben a közép-ázsiai gímszarvasokkal együtt összesen négy szarvasfajt mutatnak be: az ugyancsak Ázsiában honos, a kipusztulástól szintén a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően megőrzött David-szarvast, az északi sarkvidék népei által háziállatként is hasznosított rénszarvast, valamint a Magyarországon vadon is előforduló dámszarvast.
Kép és szöveg:Veress Tamás
