Szijjártó Péter: az ENSZ bátorítja a terrorizmust és ösztönzi a migrációt

Brüsszel mellett az ENSZ is ösztönzi a migrációt, és az ENSZ most már a terrorizmust is bátorítja, hiszen felcsapott terroristák védőügyvédjének is, amivel nagyon veszélyes politikát folytat – jelentette ki Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban azon a sajtótájékoztatón, amelyet a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és Törökország külügyminisztereinek találkozója után tartottak kedden. A magyar diplomácia vezetője erről azzal összefüggésben beszélt, hogy az ENSZ egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa eljárás alá akarja vonni Magyarországot, amiért a bíróságok terrorista tevékenység miatt elítélték azt az Ahmed H.-t, aki 2015-ben támadást vezényelt le a magyar határt védő magyar rendőrök ellen. Szijjártó Péter rámutatott: a világszervezetnek fel kellene lépnie a terrorizmus és a terroristák ellen, ehelyett ennek ellenkezőjét teszi, mivel – az ilyen lépésekkel – éppen a terroristákat bátorítja. „Megdöbbentő, hogy az ENSZ a terroristák oldalára állt és terroristákat menteget, megdöbbentő, hogy az ENSZ-ben van egy olyan hivatal, amelynek az a feladata, hogy a terrorizmus miatt elítélt személyek emberi jogáért aggódjon” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Szerinte az ENSZ a világ két legveszélyesebb folyamatát, a migrációt és a terrorizmust bátorítja, ami azért is rendkívül veszélyes, mert a két jelenség egymást erősíti. Szijjártó Péter a Srí Lanka-i merényletekre és az Iszlám Állam halottnak vélt vezetőjének videoüzenetére utalva rámutatott: a terror ismét nagyobb veszélyt jelent, ezért minden eddiginél fontosabb a terrorizmus és a migráció elleni harc, amelyben nem lehet számítani az ENSZ-re, hiszen az ENSZ terroristák emberi jogaiért aggódik. Ezért is kulcsfontosságú ebben a harcban Törökország, amellyel eddig sikerült együttműködni a migrációs nyomás megfékezésében. A migrációs nyomás várhatóan tovább erősödik majd, hiszen Európa szomszédságában legalább 35 millió migráns áll útra készen – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó Péter Törökország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre elmondta: nem szabadna álszentnek lenni, helytelen, hogy egyes nagy országok az EU-ban erről a kérdésről mást mondanak egymás közt, és mást a nyilvánosság előtt. Kijelentette: stratégiai partnerséget kell kiépíteni Törökországgal, és nem szabad ilyen tisztességtelen játékot folytatni vele. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a találkozó házigazdája a Közel-Keletet nevezte meg a tárgyalások vezető témájának. Ezen belül – mint mondta – Szíria, Irán, a terrorizmus és a migráció, valamint az izraeli-palesztin helyzet is terítékre került. A szlovák vezető diplomata olyan fontos, a régióban biztonsági szempontból lényeges szerepet játszó partnernek nevezte Törökországot, amelynek hálásak, amiért betartja a migránsokról az EU-val kötött egyezményt. Hozzátette: jelenleg Törökország uniós csatlakozása politikai okokból blokkolva van, de Szlovákia szerint nem kellene leállítani a csatlakozásáról folytatott tárgyalásokat. Tomás Petrícek cseh külügyminiszter Törökország viszonylatában az energetikai együttműködés fontosságáról tett említést, a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban feltett kérdésre pedig azt mondta: a csatlakozás feltételeit teljesíteni kell. Marcin Przydacz lengyel helyettes külügyi államtitkár úgy vélekedett: a Közel-Keletről és a Fekete-tengert érintő kérdésekről nem lehet Törökország nélkül beszélni. Ankara uniós csatlakozásáról úgy vélekedett: a Brexit után meg kellene mutatni, hogy az EU-ba be is lehet lépni, nemcsak kilépni. Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter rámutatott: Törökország már több mint hatvan éve be akar lépni az EU-ba, és soha nem mondott mást, minthogy teljesíteni igyekszik az elvárásokat. Hozzátette: tisztában vannak vele, hogy a csatlakozás folyamatát politikai akadályok blokkolják. „Ha az EU nem akar minket, el kell határoznia magát” – tette hozzá. (MTI)