Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak.
Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét.
Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása „az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg” – fogalmaztak.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.
A hívek könyörgése után a pap a nagyböjt ötödik vasárnapján, az úgynevezett feketevasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak előtte – olvasható az MKPK közleményében.
A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell.
A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt
– tették hozzá.
Forrás: MTI
