A digitalizáció segíthet a gyógyításban is, hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá téve a kórházak működését – több 10 milliónyi irat kerülhetne át papírról a digitális térbe.
Az egészségügyi intézmények több 10 millió oldalnyi dokumentumot tárolnak dohos pincékben, sötét alagsorokban, középkori körülmények között. Mindez nemcsak sokba kerül és jelentős logisztikai feladatot jelent, de a legtöbb esetben az iratok hatékony és szakszerű tárolása sincs megoldva. A digitalizálással időt és pénzt takaríthatnának meg az intézmények, miközben lényegesen gyorsabbá tehetnék a papírmunkát és a jogszabályoknak is hatékonyabban felelhetnének meg , a korábban keletkező iratok pedig gombnyomásra elérhetővé válnának a digitális adatbázisokból.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy már egy közepes méretű egészségügyi intézményben is évi 1-2 millió oldalnyi papíralapú dokumentum keletkezik, ezek jelentős része olyan kórlap, lelet vagy jelentés, amelyet utána akár 50 évig is meg kell őrizni. A nyomtatás és a raktározás már önmagában is hatalmas költséget jelent, de a dokumentumok szakszerű és GDPR szerinti kezelése, tárolása vagy megsemmisítése is óriási feladat, miközben lenne sokkal költséghatékonyabb és egyszerűbb mód is minderre” – mondta el Somkuti András a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője. „Jól jellemzi a probléma súlyát, hogy van olyan – vidéki városban működő – intézmény, amely már a környező falvakban, kistelepüléseken fellelhető pincék, garázsok, raktárhelyiségek többségét is kibérelte, felvásárolta dokumentumtárolásra. Ez kényszerű és nem szakszerű megoldás” – tette hozzá.
Több 10 millió oldalnyi kórlap kerülhetne át digitális tárolókba
Megoldást jelenthet a problémára a digitalizálás, az e-aláírás kiterjesztett bevezetése az egészségügyben. A meglévő iratok digitalizálása biztosítható akkor, ha joghiteles digitális másolat készül a dokumentumról. Amennyiben egy újonnan keletkező dokumentumot a páciensnek is alá kell írnia – és így a kinyomtatás nem kerülhető el – a további tárolásra már megoldást adhat a joghiteles archiválás, digitalizálás. „Könnyen belátható, hogy milyen hatalmas mennyiségű irat kerülhetne át intézményi oldalon a digitális térbe. Az ehhez szükséges informatikai beruházás költsége nem összehasonlítható azzal a hatékonyságjavulással és fejlődéssel, amit egy ilyen rendszer már néhány év alatt is biztosít a dolgozóknak, orvosoknak és ápolóknak. Az e-aláíró és digitális hitelesítést biztosító megoldások bármely kórházi rendszerhez integrálhatóak, akár néhány hét alatt üzembe állíthatóak” – foglalta össze Somkuti András, aki hozzátette ma már adott a rugalmasan elérhető technológia és az egységes uniós (eIDAS) jogi háttér is, hogy a digitalizálási folyamatok felgyorsuljanak az egészségügyben is.
Automata adatbázis-építés: azonnal hozzárendelhető a szkennelt irat a beteg TB-számához, nevéhez és adataihoz
Egy meglévő irat digitalizálásakor megoldható, hogy a szoftver képes legyen felismerni a beteg társadalombiztosítási számát a szkennelt lapokon, és a dokumentumot azonnal hozzárendelje a páciens nevéhez vagy más adatbázisokban szereplő egyéb adataihoz. Így a szkennelési folyamat azonnal adatbázist is létrehoz, a beszkennelt dokumentum automatikusan mentésre kerül az adott páciens profiljához. A kórházi adatbázis így rendkívül gyorsan felépíthető minimális emberi erőforrás bevonásával.
