Kiszámíthatatlan következményei lesznek a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodásának
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László és a kormány nevében Palkovics László miniszter megállapodott az intézmény jövőjéről. A Fidesz-kormányzat már tavaly nyár elejétől be akar avatkozni az MTA életébe – sokak szerint az elnöknek nem lett volna szabad belemenni a most kötött megállapodásba.
Palkovics László, az innovációért felelős miniszter és az MTA elnöke, Lovász László abban egyeztek meg, hogy jövő január elsejétől az intézmény lényegében lemond a kutatóhálózatáról de az legalább egyben maradhat, továbbá használhatja az MTA brandet, és az MTA megőrzi a vagyonát.
Ez az elképzelés azonban nagyon nem az, amiért határozottan kiállt az MTA. Az intézmény elnöksége ugyanis azt követelte, hogy a kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA felügyelete alatt, az azt irányító testületekben pedig a tudományos közösségnek legyen többsége. Ehhez képest a kutatóhálózat elkerül és feles lesz az akadémia és a kormány képviselőinek a száma az irányító testületekben, sőt ezek elnökeit is a kormányzat nevezi ki.
Annál biztosan jobb, mint amivel Palkovics miniszter eddig fenyegetett, aminél már nem is lehetett volna rosszabb variációt elképzelni.
A megállapodást azonban így is sokan jogosan kritizálják és nem csak az akadémia dolgozói, hanem közéleti emberek, politikusok is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint Lovász László megfutamodott. Az aláírt nyilatkozatot úgy értékelik, hogy az megalkuvás az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben.
Szerintük a kutatóintézet-hálózat Akadémián kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.
Talán az egyik legösszeszedettebb véleményt, illetve figyelemfelhívást, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tette a közösségi oldalán.
„Kilenc hónapja annak, hogy a civilek, a szabad oktatás és a független sajtó után a kormány nekiment a tudománynak is. Ha tisztán akarjuk látni a történet kormány által tervezett végkifejletét, ha pontosan akarjuk megítélni, mire megy ki Orbánék játszmája, nézzük meg, mit csináltak Putyinék. Ott az történt, hogy az akadémiával való előzetes egyeztetés nélkül irányították át a forrásokat egy újonnan létrehozott állami szervhez, az akadémia pedig elveszítette a források elosztásába és az intézményi átalakításokba való beleszólás lehetőségét. A hivatalos ok: Putyin kívánsága, hogy Oroszország 2024-re kerüljön az öt leginnovatívabb ország közé. Déjá vu? Pontosan. Helyettesítsék be a történetben Oroszországot Magyarországgal — ugyanis így állunk, pontosan ezt teszi és tervezi a kormány: az MTA elleni támadás az orosz „akadémiai reform” koppintása. A forrásokat már elvonta az új minisztérium, most azon dolgozik Palkovics, hogy a kutatóintézeteket is kiszervezze az MTA alól és egy olyan testület alá rendelje, amiben felerészt kormányzati delegáltak ülnek, plusz egy Orbánhoz lojális, általa kinevezett elnök vezeti. Ha ez megtörténik, abban a pillanatban a farkas beteszi a lábát az ajtón, az MTA pedig végleg elveszíti függetlenségét és politikai befolyás alá kerül. Ez a tudomány halála: nem hogy tudományos autonómiáról nem lehet többé beszélni, de tudományról sem, annak ugyanis lételeme a szabadság, a szabad gondolat. A leghatározottabban tiltakozom a kormány putyinista tervei ellen — a politikának támogatni és nem gyilkolni kell a tudományt! Tisztán látszik, hogy ha nem lát erős ellenállást, egyenként zúznak szét mindent egymás után sorban — álljunk ki egymásért minden létező módon!” írta Szél Bernadett.
Kertész Z István
fotó:tudomany.blog.hu