XXXVII. MISKOLCI NEMZETKÖZI ÁSVÁNYFESZTIVÁL
MISKOLCI EGYETEM, 2019. MÁRCIUS 9-10.
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, a Herman Ottó Múzeum Ásványtára és a University Sportmarketing kft. szervezésében idén 37. alkalommal kerül megrendezésre a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál a Miskolci Egyetemen, mely Közép-Európa egyik legjelentősebb ásványfesztiválja. A rendezvényen több mint száz hazai és külföldi kiállító 300 asztalon mutatja be a természet élettelen csodáit: ásványokat, drágaköveket és ősmaradványokat. Emellett feldolgozott formában (ékszerek, dísztárgyak, amulettek) is számos asztalnál láthatunk majd szebbnél szebb ásványokat és kőzeteket.
Jelentőségét nemcsak a kiállítók 100 feletti és a látogatók 6-7 ezres létszáma jelzi, hanem az a tény is, hogy évenként a börzéhez más és más rendezvényeket társítunk. Ezek között mindig vannak reprezentatív, tematikus kiállítások, illetve tudományos és népszerűsítő előadások, esetenként előadóülések. A kezdetektől az a cél vezérelt bennünket, hogy mindenki, aki valamilyen módon kötődik az ásványokhoz (érdeklődő, gyűjtő, kereskedő, szakember) találjon kínálatot a választékban. Legyen ez egy stabil találkozópont ezen emberek számára. Rendezvényünk ma is, akárcsak a kezdetekben, elsősorban a közép-európai országok kiállítóira és látogatóira épít, de egyfajta hídszerepet is betölt a nyugat- és kelet-európai országokból érkező ásványgyűjtők között. Nem utolsó sorban, a célok között szerepel, hogy gyarapítsuk az ásványok, tágabb értelemben a földtudományok iránt érdeklődők számát, akik között remélhetően lesznek olyanok, akik felsőfokú tanulmányaikat a Miskolci Egyetemen fogják folytatni.
Idén folytatjuk az elmúlt években nagy sikerű FÖLDTUDOMÁNYI JÁTSZÓHÁZAT, melynek keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek bizonyos ásványokból készült, egyszerű, kicsik és nagyok számára is könnyen megvalósítható dolgok elkészítésének módjába, technikájába, miközben egy kis fantáziával a vállalkozó szelleműek saját kezűleg faraghatják, poríthatják, önthetik, ragaszthatják a köveket úgy, hogy abból valamilyen tetszetős, de könnyen elkészíthető alkotás váljék. Eközben szinte észrevétlenül, tapasztalataik útján ismerhetik meg az ásványok megmunkálása során észlelhető tulajdonságok eltérőségét, valamint ezek okát, mint például a talk puhaságát, vagy egyes ásványok színes porát. Ezek mellett interaktív módon ízelítőt adunk a Műszaki Földtudományi Kar különböző tanszékeinek munkájából is. Ennek során az érdeklődők kipróbálhatják az aranymosást, különböző ásványokkal, kőzetekkel ismerkedhetnek meg, részt vehetnek geofizikai mérésben, illetve eljárástechnikai és hidrogeológiai bemutatón is.
ELSŐ ALKALOMMAL LÁTHATUNK OKNYOMOZÓ BEMUTATÓT a Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tár munkatársaival, melynek témája: MIT MESÉLHET NEKÜNK A MECSEKI DINOSZAURUSZ, A KOMLOSAURUS CARBONIS LÁBNYOMA? címmel. Ennek apropóját a múzeum frissen megnyílt dinoszaurusz kiállítása adja.
Az 1966-os felfedezés óta, napjainkra a közgyűjteményekben már több százra nőtt a Mecsekből származó Komlosaurus carbonis nyomok száma. Akad közöttük önálló kövület, de akár 100 m2-es területen, összefüggő csapákat alkotó nyomsorok is. Egy részük valódi lenyomat, de vannak a nyomokat kitöltő anyag megkövesedése révén létrejött pozitív példányok. Egy kisebb lábnyomos felület látható az ELTE Természettudományi Karának egyik épületében, egy nagyobb pedig a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ez utóbbin összesen 102 lenyomat van 21 csapásba rendeződve. Másolatának részlete megtekinthető a miskolci Herman Ottó Múzeum (Pannon-tenger Kiállítóépület) új kiállításában, melynek címe a „Dinók Földjén – MezoZOOikum”. A múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tára őrzi Cserpák Ferenc ajándékát is, egy 200 millió éves pozitív lenyomatot. Az Ásványfesztiválon az érdeklődők egy erről készített másolatot vehetnek közelebbről szemügyre, és egy interaktív, játékos nyomozás keretében próbálhatnak meg minél többet kideríteni a nyomokat hátrahagyó állatokról, és egykori környezetükről. Vajon mi mindent tudhatunk meg egyetlen lábnyomból? Nézzük meg a méretét! Hány ujját tudjuk összeszámlálni? Hogyan járhatott az állat? Hogyan nézhetett ki? Kik lehettek a rokonai? A sikeres nyomozás feltétele a minél aprólékosabb megfigyelés! Milyen részleteket fedezünk fel a kövületen? Hogyan gondolkodnak a paleontológusok, amikor újabb és újabb előbukkanó leleteket kell „életre kelteniük”? Mit mutat nekünk egy teljes nyomsor ábrája? Hogyan számolhatjuk ki az állat sebességét? Honnan tudjuk, hogy mikor élt? Mit tudunk elmondani a környezetéről? Egyáltalán hogyan maradhatnak fenn az ilyen leletek mintegy 200 millió év távlatából?
Tarts velünk, légy detektív és ismerd meg a mi Komlosaurusunk történetét!
A vállalkozó kedvűek a nyomozás után egy kvíz segítségével próbára tehetik tudásukat. A legügyesebb kitöltők nyereményre is számíthatnak.
Külön előadáson mutatjuk be a Pécs-Vasason felfedezett és NÉHÁNY NAPJA ELFOGADOTT ÚJ ÁSVÁNYT, mely Koller Gábor ásványgyűjtőről, az ásvány felfedezőjéről, az ásványfesztivál rendszeres kiállítójáról a KOLLERIT nevet kapta. Ezt a kristályszerkezeti és kémiai szempontból unikális ammónium-vas-szulfit ásványt hazai és osztrák kutatók együttes munkájával sikerült igazolni (közöttük vezető szerepet játszottak a múzeum és az egyetem munkatársai is). Ennek egy példányát fénymikroszkóp alatt bárki megtekintheti a rendezvényen.
Vasárnap INGYENES ÁSVÁNY- ÉS DRÁGAKŐ-MEGHATÁROZÁST vehetnek igénybe az érdeklődők. Ennek során nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek határozzák meg a látogatók által bemutatott ásványokat, kőzeteket és drágaköveket. Tehát érdemes mindenki-nek elhozni otthon őrzött, ismeretlen vagy bizonytalanul meghatározott ásványait, drágaköveit.
AZ ÁSVÁNYFESZTIVÁLHOZ KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK
GALENIT – AZ ÉV ÁSVÁNYA (válogatás a Miskolci Egyetem és a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiből) – a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozata keretében
Az Év ásványa 2019 verseny nyertese a galenit (köbös PbS) lett. A verseny történetében ez az első ércásvány (olyan ásvány, melyből gazdaságosan fémet nyerhetünk ki), ennek kristályszerkezete egyébként megegyezik a vele együtt versenyzett kősó (köbös NaCl) szerkezetével. Úgy látszik, hogy az ásvány sötétszürke színe nem rémisztette el a szavazókat, valószínűleg mert erőteljes csillogása, erős fémfénye ellensúlyozza egyszínűségét. Kristályain többnyire a kocka forma uralkodik, ritkábban pedig az oktaéder. A galenit az ólom legfontosabb forrása az ember számára évezredek óta. Gyakori ércásvány, mely más szulfidokkal együtt, – mint a kalkopirit, szfalerit, tetraedrit – olyan érctelepeket alkot, amelyek gazdaságosan bányászhatók. Magyarországon korábban a Mátrában és a Velencei-hegységben bányászták, de a Kárpátok koszorújában még sokkal több ércesedésben volt meghatározó szulfidásvány. Érdemes megemlíteni, hogy sokszor jelentős ezüsttartalma miatt is komoly értéket képviselhet. „Súlyos egyéniség” létére (sűrűsége 7,5 g/cm3) elég puha ásvány (Mohs-féle keménysége 2,5). Fontos jellegzetessége még kitűnő kocka szerinti hasadása.
KOMLOSAURUS – AZ ÉV ŐSMARADVÁNYA – a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozata keretében
Az Év ősmaradványa 2019 nyertese a Komlosaurus, egy olyan dinoszaurusz, amelynek mindössze a lábnyomát ismerjük, abból viszont rengeteget, több százat. Csontjai a mai napig nem kerültek elő. Ennek ellenére a lábnyomok méretéből, egymáshoz viszonyított távolságából, a karmok jelenlétéből és más nyomokból ma már egészen sok mindent kiderítettek a paleontológusok arról az állatról, amely a nyomokat hátrahagyta. A feltehetően ragadozó életmódot folytató, két hátsó lábán járó dinoszaurusz mintegy 200 millió évvel ezelőtt egy tengerparti fövenyen sétálva, szaladgálva hagyta hátra az utókor számára csoportos nyomait. A legfontosabb őslénytani üzenete ennek a nyomfosszíliának, hogy pusztán lenyomatokból mennyi mindenre következtethetünk egy-egy élőlényről.
FOTÓKIÁLLÍTÁS AZ ÉV ÁSVÁNYA ÉS ŐSMARADVÁNYA TÉMÁBAN – a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozata keretében
PROGRAM
2019. március 9. (szombat)
9.00-10.00 Szakmai bemutató
10.00-18.00 Kiállítás és börze
10.00-17.00 Földtudományi játszóház
11.00-17.00 Mit mesélhet nekünk a mecseki dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis lábnyoma? Oknyomozó bemutató a Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tár munkatársaival
12.00 Megnyitóünnepség. Az ásványfesztivált megnyitja: Prof. Dr. Torma András, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora
13.30-15.00 Vetítettképes előadások:
GALENIT – Az Év Ásványa (dr. Szakáll Sándor, Miskolci Egyetem)
KOMLOSAURUS – Az Év Ősmaradványa (Watah Veronika, Herman Ottó Múzeum)
KOLLERIT – egy tudományra új ásvány Magyarországról (Fehér Béla, Herman Ottó Múzeum)
11.00; 12.30; 14.00; 15.30: 3D ismeretterjesztő előadások külföldi barlangokról a világ különböző karsztvidékeiről Ausztráliától Európán át Amerikáig (III. előadó)
2019. március 10. (vasárnap)
9.00-17.00 Kiállítás és börze
9.00-16.00 Földtudományi játszóház
11.00-16.00 Mit mesélhet nekünk a mecseki dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis lábnyoma? Oknyomozó bemutató a Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tár munkatársaival
10.00-16.00 Ásványhatározás: dr. Szakáll Sándor (Miskolci Egyetem)
10.00-16.00 Drágakő-meghatározás: dr. Takács József (V-Pearl Oktatási Központ, Budapest)
11.00; 12.30; 14.00; 15.30: 3D ismeretterjesztő előadások külföldi barlangokról a világ különböző karsztvidékeiről Ausztráliától Európán át Amerikáig (III. előadó)
17.00 Fesztiválzárás
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: WWW.ASVANYFESZTIVAL.HU
