Tájékoztató – a miskolci Avalon Business Center környezetvédelmi engedélyének elutasító határozata ügyében
Miskolc, 2019. 02. 14.
Tájékoztatót tartott a Zöld Kapcsolat Egyesület, a miskolci főtér szomszédságába tervezett Avalon Business Center környezetvédelmi engedély kérelmének elutasítása tárgyában, ahol építészek, lokálpatrióták, környezetvédők és újságírók egyaránt megjelentek. Mint ismeretes, az egyesület, valamint két szomszédban élő magánszemély, a terv megvalósulása esetén a környezetre és örökségvédelemre gyakorolt káros hatásokat kifogásolta az eljárásban, s a kezdetektől egy szerényebb léptékű, az adott műemléki környezetet figyelembe vevő terv kompromisszumát javasolták a beruházónak. Sajnos sem a közmeghallgatás után, sem az első fokú határozatot követően nem módosítottak a terv monumentalitásán, a javaslatokból lényegében semmit nem vettek figyelembe: 350 parkolós mélygarázs, 21 méter magasságú 4 szintes épület az Avasi templom és örökség védett környezet közvetlen szomszédságában. Ennek eredményeként, a fellebbezők álláspontjával részben egyetértve, a Pest Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi kizáró ok miatt február 7-én elutasította az engedélykérelmet: műemlékvédelmi szempontból a tervezett létesítmény nem felel meg számos (műemléki, örökségvédelmi, régészeti) jogszabályi követelménynek.
A Miniszterelnökség örökségvédelmi szakkérdésben adott véleménye szerint: „A szóban forgó Miskolc 2413 hrsz. alatti ingatlan több szintű védettség alatt áll örökségvédelmi tekintetben. Egyrészt a „Miskolc belvárosa, az avasi pincesor és az egykori Mindszent település” elnevezésű műemléki jelentőségű területen helyezkedik el, másrészt az avasi református templom, az avasi harangtorony, a Városház tér 20. szám alatti egyemeletes lakóház, illetőleg az Aranyszavas Gyógyszertár és lakóépület műemléki környezetében található. Harmadszor az ingatlan a Szabadság tér elnevetésű általános régészeti lelőhelynek is részét képezi.”
A Zöld Kapcsolat Egyesület egyébként a lakossági megkeresések nyomására jelentkezett be ügyfélként az eljárásba, holott elsődleges tevékenységi köre a szemléletformálás. Azonban a zaj, porszennyezés, várható közlekedési terhek várható növekedése, a történelmi környezet védelme érdekében, nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyben szükséges a jogérvényesítés. F. Nagy Zsuzsanna elnök elmondta, hogy aggályaikat sokan osztják, ami augusztusi közmeghallgatáson, a több száz aláírás gyűjtése során és a csütörtöki tájékoztatón is kiderült. Dr. Herpainé Szakszon Teréz történelmi belváros maradék örökségének védelme érdekében, arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezőknek mindezt figyelembe kellett volna venniük. Dr. Barna Péter az ügyféli jogállásuk elérésének nehézségeiről, a szomszédos épület lakójaként az Avas-hegy sajátos akusztikai jellemzőinek figyelembevételéről szólt. Mindhárman megemlítették, hogy a zavaros információk, tervdokumentációs adatok mellett a párbeszéd hiánya sokat rontott a beruházás elfogadtatásán. Volt olyan szakasz, ahol védett épület hiányzott a tervekről, volt, ahol nem létező házszámokra hivatkoztak mérési pontként, s a tervek változataiban a funkció meghatározás során, többször módosítva, megjelent irodaház, mozi, szolgáltató, kereskedelmi, szerep is. Kereskedelmi funkció esetén egyébként, 400 m2 fölött, már a plázastop hatálya alá esnek az épületek, mely kérelmeket kizárólag a Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal bírálhatja el.
A rövid tájékoztatót több mint két órás párbeszéd követte a megjelentek között. Többen sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a városháza felelős munkatársai nem érvényesítették az örökségvédelmi szempontokat, holott az ő kötelességük a város és alakosság érdekeinek figyelembe vétele, és csak másodsorban a beruházói szándéké. A profitmaximalizálás érdekében mertek nagyot álmodni a tervezők, melynek senki nem szabott határt, hiszen a dísztérrel közös fejlesztésben érdekelt az önkormányzat is. Akadt, aki szerint az örökségvédelmi szempontok eltörpülnek a gazdasági szempontok mellett, s ez elfogadható. Ám a többség ez ellen érvelt: a hatalmas épület mellett sokak szerint az Erzsébet fürdő csak egy trafik, az avasi harangtorony pedig egy gyufás skatulya a jelenlegi tervben, és elvárják, hogy sokkal érzékenyebben közelítsék meg a helyi sajátosságokat a tervezők. A már most is nehezen elfogadható helyzeten csak rontana, a mélygarázsba közlekedő autók zajszennyezése, például a „borangoló” turisták rekreálódását, a védett temető gyászszertartásait, stb. A fejlesztési terület ráadásul városunk legrégebbi történelmi területe, sokkal érzékenyebben kellett volna erre a szempontra figyelemmel lennie a tervezőknek, s ezek a műemléki vonatkozások nem hagyhatók figyelmen kívül az elutasító határozat szerint sem:
„Az építeni tervezett komplexum a védett értéktől, vagyis Miskolc belvárosának történeti karakterétől, döntően historizáló épületállományának jellegzetes tömegétől, arányrendszerétől, tipikus homlokzatkialakításától merőben idegen, ahhoz sem léptékben, sem részletképzésben nem igazodik.”
Elhangzott, hogy maga az épület többeknek tetszik, de léptéke és jellege miatt ezen a helyen semmiképpen nem tartják megvalósíthatónak. Sokan kifogásolták, hogy építészeti tervet, makettet nem mutattak be a beruházók, a közzétett látványtervek, videó pedig egyértelműen csak a legideálisabb pontokat láttatja.
A megjelent építészek egyike szerint, ha nem plázaként funkcionál az épület, akkor elfogadható, mert a zaj, levegőszennyezés plusz terhet jelentősen nem jelent. A léptékét azonban túlzottnak, a stílust modorosnak minősítette. Másikuk a beruházó megtartásának fontosságát hangsúlyozta. A dokumentációt ismerő ügyfelek azonban hangsúlyozták, hogy a környezeti hatások egyáltalán nem elhanyagolhatók, mert mind a zaj, mind a közlekedési megalapozó mérések és számítások módszertana kifogásolható.
Voltak, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes mindenkinek figyelnie az önkormányzat által nemrégiben indított településszerkezeti tervmódosítás folyamatát, mely valamennyi városrészünket érinti. Ehhez mindenképpen szükség lenne egy használható városi honlapra is végre, mert a jelenlegi nem az, hangzott el többektől a kritika. Fontos odafigyelniük a lakosoknak, hiszen a magassági korlátokat, jelentős szempontokat itt rögzítenek, melyek később nem írhatók felül. A laikus civilek azonban csak akkor tudnak érdemben hozzászólni, ha azt szakemberek közérthető módon megismertetik velük. Ha erre alkalom adódna, akkor a hasonló konfliktushelyzetek száma is –feltételezhetően- csökkenne. A megfelelő társadalmi részvételt már a döntés előkészítési szakaszban érdemes az építési ügyekben is biztosítani, pl. közösségi tervezés formájában, mert akkor a gazdasági mellett, a társadalmi és a környezeti szempontok hasonló eséllyel kerülhetnek mérlegelésre, az egyensúlyra törekvés folyamata során közeledhetnek az álláspontok. A lakossági tájékoztatón két elfogadható alternatíva csúcsosodott ki kompromisszumként a megjelentek körében: a megfelelő finomításokkal, vagy teljesen új helyszínen, elfogadható lenne az irodaház megépítése.
Az eljárásban érintett ügyfelek megköszönték az eljárásban segítő szakembereknek és lokálpatriótáknak a segítséget, illetve a hazai sajtó figyelmét, mellyel a korrekt (kétoldalú) tájékoztatást és nyilvánosságot biztosították az érdeklődők számára.
