Ellentétben Brüsszellel, Magyarország és Bulgária nem a migrációban látja a választ a demográfiai kihívásokra, hanem a családok támogatásában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: soha nem fogadjuk el, hogy kívülről ránk kényszerítsék ennek a gondolkodásmódnak a megváltoztatását. Közölte: Magyarország és Bulgária a legfontosabb kérdésekben egyetért, és Bulgária továbbra is stratégiai szövetségese Magyarországnak az európai kérdésekben. Kifejtette: Magyarországot és Bulgáriát baráti kapcsolatok kötik össze, és nagy fontosságot tulajdonítanak ezek fejlesztésének. A két ország az elmúlt időben sok hasonló kihívással szembesült, és ezekre hasonló válaszokat adott – mutatott rá. Mint mondta, mindkét ország szembesült gazdasági, biztonsági és demográfiai kihívásokkal, és ezekre a magyar és a bolgár kormány eredményesnek bizonyuló válaszokat fogalmazott meg. Egyetértenek abban, hogy a migráció nem válasz a gazdasági és demográfiai kihívásokra, ezeket inkább a családok támogatásával kell megoldani – magyarázta. Hozzátette: Magyarországon egyre magasabb presztízsű munkahelyeket hoznak létre, és a tavalyi volt az első év, amikor az országba visszatérők száma meghaladta a munkavállalási céllal külföldre távozók számát. Szijjártó Péter úgy vélte, Magyarország és Bulgária abban is egyetért, hogy minden állam egyik legfontosabb felelőssége a saját határai megvédése és ezáltal a polgárai biztonságának garantálása. A külső határvédelem prioritás mindkét ország számára, Bulgária komoly határvédelmi infrastruktúrával védi a saját és az EU külső határát, akárcsak Magyarország – közölte. Hozzátette: a kerítés építése mindkét ország esetében sikeres válasz volt a biztonsági kihívásokra. Azt is mondta, hogy Bulgária nem tagja a schengeni zónának, és bár meg tudta védeni a határát, nem akarják felvenni az övezetbe, miközben vannak olyan schengeni tagállamok, amelyek nem tudták megvédeni a saját határaikat. Megjegyezte: a határvédelem tekintetében fennmarad az együttműködés, tavaly 44 magyar rendőr szolgált a bolgár-török határon, és technikai segítséget is adtak Bulgáriának. A külügyminiszter emlékeztetett: az ENSZ globális migrációs csomagját egyik ország sem szavazta meg, mert az újabb migrációs hullámok veszélyével fenyeget. Kitért rá: fontos, hogy a magyar cégek erőteljes külföldi beruházásokat hajtsanak végre, és az OTP az egyik legnagyobb szereplő lehet a bolgár piacon, továbbá a Richter is egyre kiterjedtebb tevékenységet folytat az országban. A magyar és bolgár vállalatok együttműködését az Eximbank 165 millió eurós hitelkerettel segíti – fűzte hozzá. Elmondta: Magyarország és Bulgária a következő hétéves uniós költségvetésről folytatott tárgyalásokat illetően kitart amellett, hogy a kohéziós forrásoknak továbbra is komoly szerepet kell szánni. Marijana Nikolova fontos partnernek nevezte Magyarországot, és megköszönte a Bulgária schengeni tagságáért folytatott erőfeszítésekhez nyújtott támogatást, továbbá a migrációs hullám megfékezéséhez adott segítséget az EU külső, bolgár-török határán. A magyar-bolgár kapcsolatokra az intenzív párbeszéd jellemző, és széleskörű az együttműködés kétoldalú és uniós ügyekben is. Magyarország sok jelentős témában ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Bulgária, így például a Nyugat-Balkán, a kohéziós és agrárpolitika tekintetében – vélekedett. A bolgár miniszterelnök-helyettes kitért rá: Magyarország komoly gazdasági partnerük is, az egyik legnagyobb befektető Bulgáriában, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kellene fűzni. Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ENSZ globális migrációs csomagja tekintetében a New York-i és brüsszeli tisztségviselők nem adják fel a küzdelmet, és most megpróbálják fejezetenként „belecsempészgetni” a csomagot különböző dokumentumokba. „De mi nem ülünk fel ezeknek a trükköknek”, és minden ilyen dokumentumot megvétózunk, függetlenül attól, milyen nyomást helyeznek ránk – jelentette ki. Hozzátette: erre „egyértelmű felhatalmazásunk van a magyar emberektől, és ennek eleget is teszünk”. Ugyancsak kérdésre a külügyminiszter közölte: Magyarországnak meg szeretné erősíteni a stratégiai objektumai védelmét. Ezért közép-hatótávolságú rakétavédelmi rendszert vásárolna, amely a rakéták kilövésére alkalmas infrastruktúrából, radarberendezésekből és légvédelmi rakétákból áll. A tárgyalások hamarosan a végső fázisba érhetnek, de szükséges, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a beszerzés jogi körülményeit és folyamatait egyszerűsítse le – magyarázta. Hozzáfűzte: az erre vonatkozó előterjesztést megteszik a bizottságnak, összegekről pedig még korai beszélni. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői, vele, valamint a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen sem merültek fel magyar vagy amerikai belpolitikai kérdések, csak a kétoldalú együttműködésről volt szó, valamint azokról a nemzetközi politikai fejleményekről, amelyek azt befolyásolhatják. (MTI)
