A huszárság végnapjait dolgozza fel Bene János és Szebenyi István: Vértes a huszárok Doberdója című könyve, amelynek bemutatójára február 7-én várják az érdeklődőket a Petőfi Sándor Könyvtárban
A magyar huszárok mindig a hősiesség jelképei voltak, katonadalok születtek róluk – a második világháború után viszont megaláztatás, lefokozás, koncepciós perek jutottak nekik osztályrészül. A 2018 végén megjelent, Vértes a huszárok Doberdója című könyv szerzői – dr. Bene János címzetes múzeumigazgató és Szebenyi István, a Had – és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke – a megalakulástól a dicső harcot követő dicstelen végig követi a hadosztály katonáinak történetét.
A lovashadosztály bevetését az ország megszállása után kezdte követelni a német hadvezetés. A lengyelországi, ukrajnai véres ütközetek után a túlélők a Vértesben, 1945 első három hónapjában vívták meg utolsó hősi harcukat.
Szebenyi István mintegy 20 éve kutatja a Vértesben elesett magyar huszárok emlékét. Volt olyan katona, akit neki sikerült azonosítani, és hozzátartozóját értesíteni megtalálásáról, annak körülményeiről. A könyv születéséről szólva külön kiemeli, hogy nem a szakmának készült, bár az első részben a téma részletes feldolgozása olvasható. „A célunk valójában az volt, hogy az ifjúság számára egy könnyen értelmezhető, olvasmányos, érzelmekre ható írás születhessen.” Vallja ugyanis, hogy a hősök akkor halnak meg igazán, ha elfeledjük őket – és ő mindent megtesz, hogy a huszárokkal ez ne történhessen meg.
A szerzővel kutatásairól, a könyvről és a huszárokról Ádám Barnabás hkő. ezredes beszélget február 7-én, csütörtökön délután fél 5-től a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtárban.
