A vizes élőhelyek megóvása európai és globális szinten is kiemelten fontos, hiszen az éghajlatváltozás következtében a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – figyelmeztet a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete.
A WWF közleménye szerint a katasztrófák 90 százaléka a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre lehet számítani. Ennek ellenére a vizes élőhelyek egyensúlyának megtartása vagy helyreállítása egyre inkább háttérbe szorul, pedig az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a Földön.
Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta az élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak, Európában pedig csupán a 40 százalékuk egészséges – idézi az összegzés Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.
Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének 23 százalékát érintették a folyók természetes árterületei, amelynek több mint 90 százaléka elpusztult mára olyan emberi tevékenységek miatt, mint a gátak és víztározók építése, a folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.
Az összegzés szerint az Európai Unió Víz Keretirányelve is célkeresztbe került, így elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban március 4-ig. „A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el, itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez” – fejtette ki az igazgató.
A szervezet néhány pozitív példát is említ: Spanyolországnak például az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem foglalta jogszabályba az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit.
A pozitív intézkedések között említhető továbbá, hogy a tavaly megalakult szlovén kormány döntése szerint nem építenek vízerőműveket a Murára, Magyarországon pedig egy horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja.
Forrás: MTI
