A valóság ihlette történetek az esetek többségében jól szoktak sikerülni, mert megmaradnak a realitás talaján. Ilyen Harlan Coben Ne engedj el! című regénye, amely nyers és őszinte érzelmekkel telített, és nemcsak a főszereplőnek, hanem a többi karakternek is megvan a háttértörténete.
A főhős egy harmincas éveiben járó rendőrnyomozó. Napoleon Dumas New Jersey külvárosában él – gyerekkori otthonában. A mai napig nem jutott túl egy tizenöt évvel ezelőtti tragédián; azóta keresi a válaszokat. Ugyanis végzős korában vesztette el ikertestvérét, Leót, akinek holttestét barátnőjéével, Dianáéval együtt találták meg. Kettős öngyilkossági kíséretnek, vagy valamilyen szer befolyása alatt bekövetkezett balesetnek tulajdonították az esetet.
Nap képtelen napirendre térni afölött, hogy Leo hogyan és miért követhetett volna el ekkora hibát. A mai napig kísérti ez a bizonytalanság és kétség. Még továbbá ugyanekkor Nap barátnője, Maura is eltűnt – véletlen egybeesés lenne? Nem sikerült a lány nyomára akadnia. Érthető, hogy e tragikus eseménysorozat következtében valami megszakadt, valami meghalt Napban – sosem lesz ugyanaz az ember többé.
Most tizenöt évvel később Nap arról értesül, hogy Maura ujjlenyomatait megtalálják a szomszédos városban elkövetett bűntett helyszínén, amelyben megöltek egy rendőrt – aki gimnáziumi iskolatársuk volt. A nyomozó úgy véli, hogy mindez elvezet majd az ikertestvérével történtek és Maura eltűnésének tisztázásához.
Az igazság kiderítése érdekében Nap mentora, Augie és legjobb barátja, Ellie segítségét kéri. Azonban minél mélyebbre ás, annál több kérdés merül fel, mert képbe kerül egy elhagyatott katonai bázis is, amellyel kapcsolatban sötét titkok kerülnek felszínre, amely akár kormányzati konspiráció is lehet.
A Ne enged el! Harlan Coben legjobb művei közé tartozik. Nem egy érdekes karaktert vonultat fel, akik iránt nem tudunk közömbösek lenni. A cselekmény pedig jól kidolgozott, amelyet számos csavar tesz még izgalmasabbá, valamint a rejtély is kellőképpen komplex ahhoz, hogy ne tegyük le unottan – netalán végleg – a regényt (igaz, a gyakorlott olvasók már előre megsejthetik, ez azonban mégsem rontja el az élményt).
Akik ismerik a Myron Bolitar sorozatot, azok minden bizonnyal kedvelni fogják ezt a regényt is, mert de javu érzésük támadhat. Nap és Ellie barátsága a Myron és Esperanza közöttiére emlékeztet. Nap múltja, a válaszok megtalálása iránti elköteleződés, valamint a bűntett megoldásának saját kezébe vétele többek között azok, amik nehezen letehetővé teszik a Ne engedj el!-t.