Ahogyan az lenni szokott, minden év elején hallani lehet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összegei emelkednek, ilyen-olyan mértékben. Folyamatosan halljuk, hogy a nettó átlagbérek nőnek, az emberek diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelme növekszik. A boltok forgalma évről-évre gyarapodik, de nemcsak az alapvető élelmiszerekből vásároltunk többet, hanem a tartós fogyasztási cikkekből is…
Tehát ezek az objektív tények is azt bizonyítják, hogy a lakosság jövedelmi helyzete pozitív irányba változik, többet keresünk, többet költünk…- de nézzünk kicsit a számok mögé!
A médiában mindenhol csak átlagjövedelemről lehet hallani, amely ahogyan tudjuk folyamatosan emelkedik. Viszont ezzel az a probléma, hogy az átlagot jelentősen befolyásolják az „extrém”, kiugró értékek, ezáltal eltorzított képet kapunk a valóságról. Az Európai Unió az országokra vonatkozó ajánlásában a keresetek meghatározásához egyértelműen a medián jövedelem használatára szavazott. A medián jövedelem elsősorban a jövedelmek nagyságára és szóródására érzékeny, addig az átlagjövedelem a bérek eloszlását és különösen a különböző nagyságú jövedelmek előfordulási gyakoriságát mutatja. A medián, mint felező érték az ez alatti, a másik fele e feletti összeget mutatja meg.
A Központi Statisztikai Hivatal évek óta nem számol medián jövedelmet, vagy legalábbis nem tárja a nyilvánosság elé, viszont az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat oldaláról mindenki számára hozzáférhetőek az ilyen adatok.
2017-ben Magyarországon a nettó medián jövedelem havonta 415,6 euró volt, ez (árfolyamtól függően) 129 467 forint körüli összeg. Ez azt jelenti, hogy az emberek 50%-nak 2017-ben 129 467 forintból vagy ettől kevesebb összegből kellett megélniük egy hónapban. Az átlagjövedelem 2017-ben nettó 200 ezer forint körül mozgott a hivatalos álláspont szerint.
Tehát ha az embereknek a fele 129 467 forintot vagy az alatti összeget keresett 2017-ben és az átlag nettó fizetés 200 ezer forint volt, akkor a lakosság hány százaléka is kereste az átlagot? Igen, jóval kevesebb, mint a fele!
Kicsit folytassuk ezt a gondolatmenetet…
A szociológiában a szegénység meghatározásának többféle módja van, én most azzal foglalkoznék, amit a medián jövedelemhez kötnek. Az Európai Unió országaiban a közösségi szabályozás szerint a medián jövedelem hatvan százalékából élők tekinthetők hivatalosan szegénynek. Számokban ez azt jelenti, hogy mindazon emberek, akik 2017-ben 77 680 Ft.-ból éltek havonta szociológiai értelemben szegények voltak.
A medián jövedelem hetven százalékát keresőket (90 627 Ft.) már szegénységgel veszélyeztetett kategóriába soroljuk, a nettó minimálbér 2017-ben 85 ezer forint volt…! Magyarországon a minimálbért keresők aránya 10-15% (statisztikai adatok szerint), ennyi ember biztosan a szegénységgel veszélyeztetett kategóriába tartozott.
Ha összehasonlítjuk az Európai Unió tagországait, láthatjuk Magyarország igencsak a sereghajtó országok közé tartozik a medián jövedelem tekintetében, egyedül csak Romániát és Bulgáriát tudjuk megelőzni. Amíg nálunk éves szinten 4988 euró volt a medián jövedelmet keresők aránya, addig Luxemburgban ez az érték 36 076 euró/év, alig több mint a hétszerese!
Forrás: Eurostat adatai alapján, saját szerkesztésű diagram
Van még egy kedvenc mérőszámom, amivel voltaképpen a jövedelmi egyenlőtlenségeket tudjuk mérni, ez az úgynevezett Gini együttható. A mérőszáma 0 és 1 között szóródik, a nulla jelenti a teljes jövedelmi egyenlőséget (mindenki ugyanannyit keres) az egy pedig, hogy az összes jövedelem egy személy vagy háztartás kezében koncentrálódik, a gyakorlatban ez százalékban adják meg. Az „egészséges” arány 20-25% körüli érték lenne, amely a viszonylag egyenlő társadalmi jövedelemeloszlásra utal.
Forrás: Eurostat adatai alapján, saját szerkesztésű diagram
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon ez az arány 28% körül mozog, ami azért picit magasabb az „egészséges” értéknél. Anélkül, hogy bármiféle összeesküvés elméleteket kezdenék gyártani, az adatokból egészen jól kivehető, hogy 2010-től kezdve Magyarországon a társadalom jövedelmi egyenlőtlensége növekszik. Pontosan ezek a számok is segítenek megérteni (a módszertani számításokon kívül), hogy miért is van akkora különbség az átlagfizetés és a medián jövedelem között.
Ha a társadalom jövedelmi egyenlőtlensége tovább növekszik az a veszélyes helyzet is előállhat, hogy sokan lesznek nagyon szegények és kevesen extrém gazdagok. A középosztály arányának nagymértékű zsugorodása nemcsak gazdasági, hanem elég komoly társadalmi feszültségeket is okozhat, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a jövőre nézve (lásd Franciaország)…!
Üveges Péter
