Törvényes volt-e a közmédia székházából erőszakkal, illetve hatósági úton eltávolítani az országgyűlési képviselőket. Ennek jártunk utána.
A nem a kormány befolyása alatt álló média számtalan cikkben foglalkozik azzal, hogy a közmédia székházából törvényesen távolították-e el az ott tartózkodó országgyűlési képviselőket. A válasz egyértelműen NEM!
Ezt próbáljuk körbejárni a beszerzett dokumentumok alapján. Elsőként Kiss Anitához, Óbuda-Békásmegyer jegyzőjéhez fordultunk, aki kiadta az országgyűlési képviselők eltávolíthatóságáról a végzést. A jegyzőnő a Budapest III. kerületének sajtóosztályán keresztül gyorsan reagált a kérdéseinkre.
A választ szó szerint közöljük.
„2018. december 17-én az MTVA megbízott vezérigazgatója kérelemmel fordult a jegyzőhöz, melyben azt kérte, hogy a 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. sz. alatti ingatlanon a jegyző az eredeti birtokállapotot állítsa helyre és a jogszerű birtoklás K. Ágnes és országgyűlési képviselőtársai általi zavarását szüntesse meg. A Panaszlottakat a kérelmező nevezte meg kérelmében.
A birtokvédelmi eljárásban a jegyző hatásköre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. § (1) bekezdésén alapul, illetékességét a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2.§ (1) bekezdése állapítja meg.
Az eljárás során a jegyző és két munkatársa a helyszínen megjelent, itt a jegyző az eljárás megindításáról valamint a kérelem pontos tartalmáról tájékoztatta a jelenlévő panaszlottakat, akik tájékoztatást kaptak arról is, hogy mint ellenérdekű felek, a kérelemben foglaltakra vonatkozóan nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a helyszíni szemle, valamint a Panaszos és Panaszlottak nyilatkozataiban foglaltak alapján hozta meg döntését, amelyben a Panaszos birtokvédelmi kérelmének helyt adott és elrendelte, hogy a Panaszlottak a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul állítsák helyre az eredeti birtokállapotot, szüntessék meg a birtoklás zavarását és egyben eltiltotta a birtoksértőt a jövőbeni birtokháborító magatartástól. A Panaszos nyilatkozatában az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a határozatban foglaltak végrehajtását kérte, melyről végzés született.
K. Ágnes a határozatot a hivatal kézbesítőjétől átvette, és annak olvasását elkezdte, majd visszaadta a kézbesítőnek.” – áll az önkormányzat sajtócsoportja által írt válaszban.
Az első, ami rögtön szembeötlő, hogy Kiss Anita jegyző milyen gyorsan reagált, két munkatársával rögvest ott termett a helyszínen egy birtokháborítási ügyben, amely máskor hetekig, hónapokig is eltart. Másrészt semmibe vette az országgyűlési képviselő jogállásáról szóló törvényt, amely kimondja, hogy igazolványukkal bármely közintézménybe bemehetnek, ott tartózkodhatnak a munkájuk elvégzése céljából. Bár a törvény azt is kimondja, hogy a közérdekű üzem megzavarása nélkül tehetik ezt meg, de ebben az esetben a zavart éppen a panaszos, vagyis a megbízott vezérigazgató, Papp Dániel követte el azzal, hogy minden szinten akadályozta, hogy a képviselők a jogállásuknak megfelelően elvégezhessék a munkájukat, beolvassák vagy beolvastassák az ellenzék által elfogadott öt pontot. Papp Dániel már csak azért sem lett volna jogosult ezt megakadályozni, mert személyében érintett volt az ötödik pontban, amely az ő lemondását követelte. A több, mint két és fél millió választó, aki az éppen bent lévő képviselőket a parlamentbe beküldte ennek közzétételét követelte. Ez a tény hatalmas legalitást adott az országgyűlési képviselőknek, hogy a közpénzből, tehát az ellenzéki szavazók adóforintjából is fenntartott – kilencven milliárdos költségvetésű közintézményben elérjék a petíció beolvasását. Ezt akadályozta a panaszos, de Kiss Anita jegyzőnő nem mérlegelte kellőképpen azt a tényt, hogy a képviselőkről szóló törvényt nem keresztezheti alacsonyabb rendű rendelkezés. Különösen az mutatja a jegyző túlbuzgóságát, hogy a jövőre nézve is megtiltotta, hogy az országgyűlési képviselők belépjenek a közmédia területére, legalábbis, ha szó szerint vesszük a határozatot. Egyébként a birtokvédelmi rendelkezéseket nem politikai viták rendezésére alkotta meg a jogalkotó. Bár van a birtokvédelemi rendeletekben a jövőre nézve hatáskör, de azok sem csorbíthatják az országgyűlési képviselők jogait. Ez egyszerűen hatásköri túllépés. Az épületben szó nem volt randalírozásról, egyszerű és világos céllal érkeztek a képviselők, amelynek teljesítése – ami kötelező érvényű lenne – esetén haladéktalanul távoztak is volna.
Kunhalmi Ágnes megfellebbezte a határozatot, bíróság dönt arról, hogy törvényes volt-e a jegyző működése. Ugyanakkor januártól már felállnak a Fidesz által szorgalmazott különbíróságok, ahol könnyen kiszignálhatják az ilyen jellegű ügyeket a kormányhoz lojális bíróknak.
A jegyzői magatartás különösen annak fényében ítélendő meg, hogy a rendőrség sem volt hajlandó az országgyűlési képviselők érdekében intézkedni, noha ennek elmaradása bűncselekménynek számít, ugyanakkor a birtokháborítási határozatot készségesen olvasták fel és képeztek hozzá hatósági hátteret.
Az is teljesen törvénytelen, ha a rendőrt nem engedik be egy közintézménybe és ezért intézkedés nélkül továbbsétál. Tehát az országgyűlési képviselők egyáltalán nem számíthattak semmilyen szinten egyik hatóság lojalitására, segítségére sem.
Kertész Z István
