Határértékeket meghaladó mennyiségben talált szennyeződéseket: bórt és rákkeltő kockázatú nikkelt a Greenpeace Magyarország a kerti kutak vizében a budapesti Cséry-telep környékén.
A hatóságok évek óta tudnak a szennyeződésről, hiszen a 2014-2016-os hatósági vizsgálatok [1] során ammóniumból például közel 4000-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A szennyeződések egy része lakóépületek alatt is megtalálható volt. A Cséry-telep környékén a kertes házas övezetben több mint tízezren élnek. Ezért a Greenpeace a lakosság védelme érdekében követeli: a Főváros sürgősen tisztítsa meg a területet, melynek szennyezéséért nagymértékben a Fővárosi Önkormányzat településtisztasági cége a felelős.
A budapesti 18. kerületi Cséry-telepen a becslések szerint jelenleg is több millió köbméter kommunális, közterületi és ipari jellegű veszélyes hulladék van.
A Greenpeace Magyarország 2018 októberében a környéken lakók kérésére vett mintákat [2] három kerti kútból. A vízmintákban a bór koncentrációja mindhárom esetben meghaladta a talajvízre megadott szennyezettségi határértéket, és kettőnél jelentősen túllépte az ivóvízre vonatkozó egészségügyi határértéket is. Az egyik telephez közeli mintában a rákkeltő kockázatú nikkel mennyisége volt magasabb az ivóvíz- és talajvíz-szennyezettségre megengedett határértéknél. Ugyanebben a mintában egy lehetséges rákkeltő PAH-vegyület mennyisége is [8] meghaladta a talajvíz-határértéket.
A Cséry-telep 2007-ig hulladéklerakóként, majd szippantós kocsik lerakataként működött. Évtizedeken át ide érkezett a főváros közterületi és kommunális hulladéka. Ennél azonban jóval kockázatosabb, hogy több ezer tonna olajos iszapot is elástak, vagy közvetlenül a talajba ásott gödrökbe öntöttek itt.
2007 után a tevékenységet engedély nélkül [3] folytatta a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. A városvezetés szerint „…az FTSZV Kft. engedély nélkül, de a korábban engedélyezett technológia alkalmazásával tovább folytatta az (…) olajos iszap befogadását és ártalmatlanítását.”
Sajtóhírek szerint viszont szó sem volt valódi ártalmatlanításról: a nehézfémeket tartalmazó szennyvíziszapot 2013 őszéig közvetlenül a földbe [4] engedték. Az ügy kirobbanásakor az FTSZV-t feljelentették [5], az igazgatóját menesztették [6], a hatóság pedig azonnali hatállyal bezáratta a telepet.
Ezt követően a főváros az iszap 1%-át elvitette: összesen 487 tonnát, az öt év alatt odahordott 48 000 tonnából. 2014-ben, egy évvel a bezárás után ideiglenes jelleggel újra megnyitották az egyik leeresztőhelyet, ahol naponta 60–70 szippantós kocsit ürítettek ki. [4]
A Cséry-telepen becslések szerint jelenleg is akár 10 millió m³ [7], a 2015 decemberében a környezeti károk felmérésére kiírt pályázat [8] szerint 3 millió m³ kommunális, közterületi és ipari jellegű veszélyes hulladék van.
A probléma ismert a hatóságok előtt. A 2014-16-os hatósági vizsgálatok [1] [9] a talajvízben számos határérték-túllépést mutattak ki, több esetben a lakott területek alatt. Irritáló és maró hatású ammóniumból 4000-szeres (!) határérték-túllépést mértek, nagy mennyiségben mérgező bórból 125-szörös, tetraklóretánból, ami lehetséges rákkeltő anyag, 16-szoros, klórbenzolból – két esetben lakott területen – 20-szoros, PAH-vegyületekből (sokuk rákkeltő, néhány génkárosító) 18-szoros, mérgező, rákkeltő kockázatú nikkelből közel 20-szoros, a központi idegrendszert károsító krómból pedig több mint 14-szeres határérték-túllépést mértek.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint „elfogadhatatlan, hogy lakott területek alatt szennyezett a talajvíz, melyet a lakosság akár ivásra, akár locsolásra is használhat. Ennek ellenére a Főváros és az állam nem hajlandó sürgősen fellépni, hogy megszüntesse a környezetkárosítást, amiért jelentős részben egy fővárosi tulajdonú vállalat felelős. A késlekedéssel a szennyezés továbbterjed. Ez még nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, megnehezíti a kármentesítést, és növeli a terület megtisztításának költségeit.”
További információ a Greenpeace Magyarország által a Cséry-telepről készített adatlapon:
https://www.greenpeace.org/archive-hungary/hu/mergezett-oroksegunk/csery/
A Greenpeace 2018. október 15-én, nem akkreditált módon vett mintáit a Wessling Hungary Kft. akkreditált laboratóriumában vizsgálta be.
Vizsgálati jegyzőkönyv: https://www.greenpeace.org/archive-hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/mergezett_orokseg/Cs%C3%A9ry%20telep/497051_Greenpeace___2018_K_08465___Csery_telep_1.pdf
Kérdések és válaszok: https://www.greenpeace.org/hungary/?p=3157
