Stresszesebb munka, keményebb elvárások, és munkaerőhiány ide vagy oda, a főnökök többsége továbbra sem bánik jobban alkalmazottaival – derül ki a Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég 400 fős online munkaerő-piaci kutatásából, ami az elmúlt 15 év trendjeit vizsgálta.
Nehezebb ma a munka, mint régen? Tényleg gyakori a munkahelyváltás? Vajon jobban megbecsülik az alkalmazottakat a cégek, ha munkaerőhiány jellemző? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég, kifejezetten az elmúlt 15 év változásaira fókuszálva. A felmérés külön vizsgálta azokat, akik már minimum 15 évet töltöttek a munka világában, és azokat is, akik még nem érték el ezt a határt.
Több, stresszesebb munka, és még a bánásmód sem javul
A megkérdezettek 63%-a úgy látja, hogy bár munkaerőhiány van, az utóbbi időben nem jobb, hanem egyenesen rosszabbak a lehetőségei munkahelyet váltani. A többség (66%) nem érzékeli, hogy az egyre erősödő munkaerőhiány következtében jobb feltételeket kínálnának nekik a megtartás reményében, vagy, hogy a főnökük jobb fej lenne velük (91%)! A fiatalabb korosztályok esetében mintegy 20%-al jobb a helyzet mindkét tényezőben, de még mindig negatív az értékítéletük. “A pénz nem minden, a munkakörülmények, a bánásmód legalább olyan fontos” – mondja Csákvári Róbert, az idén 15 éves Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég ügyvezetője.
Multi vagy kkv? Hazai vagy nemzetközi?
A kutatás szerint a már minimum 15 évet dolgozók harmada mindig is jobban kedvelte a kis- és középvállalkozásokat (31%), mint a multikat vagy nagyvállalatokat (14%), és továbbra is hazai cégnél dolgoznak a legszívesebben (54%). Más kép körvonalazódik a fiatalabb generáció válaszaiból, ők többségében inkább a multikat vagy nagyvállalatokat preferálják. Ám abban egyetértenek, hogy ők is a hazai cégek javára döntenek a külföldiekkel szemben. (39% vs. 20%). Tehát legszívesebben magyar tulajdonú nagyvállalatnál dolgoznánk.
Aki vált, az nem bánja meg
A felmérés szerint, akik már dolgoztak az elmúlt 15 évben (a csoport a 33 év felettieket tartalmazza), azok 80%-a váltott már munkahelyet. 31% 3-5, 20% legalább 2 alkalommal kezdett új helyen, és a váltás közel 80%-ban jó döntésnek bizonyult!
A már minimum 15 évet ledolgozók szerint ma stresszesebb a munka (67%), keményebbek az elvárások (51%) és többet is kell dolgozni (48%), mint régen. Mindezek ellenére csak 15% jön ki jobban a fizetéséből, és mindössze 14% mondja, hogy jobbak a munkakörülmények. További 9% véli úgy, hogy több a fejlődési lehetősége, és 8%, hogy rugalmasabb a munkaszervezés.
Minden második fiatalnak home office kell
Talán nem meglepő, de a fiatalabbak 48%-a ma már csak olyan munkahelyen hajlandó dolgozni, ahol a távmunka vagy az otthoni munkavégzés megengedett, bár a 32 évnél idősebb generáció szerint is vonzóvá tesz egy munkahelyet ez a lehetőség. És hogy meddig akarunk még dolgozni? Általánosságban elmondható, hogy az idősebbek többsége nyugdíjig (61%), vagy még nyugdíj után is szeretne dolgozni (32%). A fiatalabb generáció (20-32 év) 39%-a szeretne nyugdíjig dolgozni, 30% maximum 50 éves korig, 22% pedig még a nyugdíj után is állást vállalna. Tehát ez a csoport rövidebb ideig tervezi a munkás éveit is.
A nőknek még mindig nehezebb
A munka és a magánélet egyensúlyát megtartani nem egyszerű, és az erre a kérdésre adott válaszok sem kecsegtetőek. Az elmúlt években a legalább 15 évet dolgozók 68%-a szerint a munka javára billent a mérleg nyelve. A fizikai munka a nők számára különösen megterhelő volt és lesz, azonban a technológia fejlesztésével már közép távon is könnyíthető a helyzetük.
Nehezebb és stresszesebb ma a munka mint régen, keményebbek az elvárások is, de a feltételek nem javultak. E miatt is meglepő, hogy a munkaerőhiány nem motiválja a munkaadókat abban, hogy érezhetően javítsák a munkavállalók helyzetét. Akik így váltanak, és ismét váltanak. “A magyar munkaerő az utóbbi évtizedekben nem igazán volt mobil, ám a kutatás eredményei szerint erősödhet a váltás hajlandósága, így az utolsó pillanatban vagyunk, amikor már érdemes elgondolkodnia a cégeknek, hogy miben tudnának változtatni, elkerülni az elvándorlásból fakadó nagyobb veszteséget” – teszi hozzá Csákvári Róbert.
