„Az Európai Parlament LIBE szakbizottságában ma ismét az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről tárgyaltunk. Az ügynökség tervéről 2017-ben már elkészítettem egy jelentést, amelyről politikai megállapodás született az Európai Unió Tanácsával. Az Európai Bizottság azonban nemrég módosította a korábbi álláspontját, így a Menekültügyi Ügynökség tervezetéről új jelentést kell az Európai Parlamentnek elfogadnia. Ennek a dokumentumnak is én vagyok a jelentéstevője.
A közös európai menekültügyi rendszer majdnem harminc éve működik. A 2015-ös válság világosan rámutatott a rendszer hibáira, ezért meg kell reformálni. A jelenleg is létező Európai Menekültügyi és Támogatási Hivatalból (EASO) jönne létre az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége. Az intézmény célja, hogy támogassa és megkönnyítse a tagállamok munkáját. Az ügynökség segítségével a tagállamok egységesen tudnák alkalmazni az uniós menekültügyi jogszabályokat, azonos eljárás és szempontok szerint bírálhatnák el a menedékjogi kérelmeket, és hatékonyabban működnének együtt és cserélnének információt egymással.
A tervek szerint a Menekültügyi Ügynökség monitorozná a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit azért, hogy megelőzze a 2015-öshöz hasonló helyzeteket. Az ügynökség azért vizsgálná a tagállamok kapacitásait és felkészültéségét, hogy megállapítsa, képesek-e kezelni azt a helyzetet is, ha aránytalan terhelésnek vannak kitéve.
Annak érdekében, hogy a tagállamok még hatékonyabban dolgozhassanak, a Menekültügyi Ügynökség műveleti és technikai segítséget is nyújtana – de csak és kizárólag abban az esetben, ha erre a tagállam felkéri az intézményt. Az ügynökség létszáma 500 főre nőre, és a tervezet értelmében létrehoznának egy másik 500 fős, tagállami szakértőkből álló menekültügyi intervenciós állományt.
A Menekültügyi Ügynökség létrehozása után is a tagállamok döntése maradna, hogy kinek adnak menedékjogot. Ugyanakkor nagyobb eséllyel lehetne elkerülni, hogy egy tagállam olyan sajátságosan kezelje a nemzetközi védelem fogalmát, mint a magyar kormány tette a Gruevszki-ügyben, illetve enyhülhetne a görög és olasz hatóságokra nehezedő aránytalanul nagy nyomás. Ezért az Európai Parlament határozott álláspontja az, hogy minél hamarabb létre kell hozni az ügynökséget.”