Közel 100 pedagógus, gyógypedagógus és iskolapszichológus vett részt azon a konferencián, ami a tanárokat, szülőket és diákokat egyaránt sújtó iskolai agresszió megfékezésének lehetőségeit tárgyalta.
A Virágozz és Prosperálj Alapítvány azért hívta meg a pedagógusokat, mert amint arról a sajtó és média rendszeresen beszámol, ma már nem csak az agresszió enyhébb formái vannak jelen az iskolában, hanem mindennapos a megfélemlítés és a fizikai tettlegesség, a verés is.
Általánossá vált egymás elfogadásának hiánya. A tanárok beszámolói szerint széles körben okoz szenvedést a cikizés, kiközösítés, szavakkal vagy csak ráutaló magatartással történő megfélemlítés. Ahhoz, hogy valakivel ez történjen, az is elég, ha gyengébb, „csúnyább” vagy molettebb, mint mások.
Sokszor még ennyi sem kell, mert céltáblává válhat attól is, ha sminkeli vagy éppen nem sminkeli magát, van szerelme vagy nincs, esetleg más zenét szeret, mint a többiek.
Mivel a tanárok, igazgatók, asszisztensek pontosan ismerik az iskolai állapotokat, ezért a konferencia szervezői nem a panaszokra helyezték a hangsúlyt, hanem a megoldásokra. Novák Ferenc tanár előadásában először röviden elkülönítette a testi okokra visszavezethető agresszió kategóriáját, majd a lényegre térve vázolta, hogyan szüntethető meg egy gyerek agresszív viselkedésmintája úgy, hogy ennek a gyereknek a „megmentésén” keresztül a közösség is fellélegezzen. Nézőpontja szerint ugyanis addig nem lehet megoldani az iskolai agresszió problémáját, amíg ezt egyedül az agresszív gyerek kiközösítésével, vagy a közösségből való eltávolításával próbálják megoldani, vagy ami még rosszabb, ha nem történik semmi.
Mivel az Alapítvány elsősorban azzal foglakozik, hogy divatba hozza az etikus hozzáállást, ezért kézenfekvő volt, hogy meghívták előadónak Hír Tibor tanárt, aki beszámolt arról, hogy a szabályok tiszteletben tartásának oktatása hogyan vezetett iskolájában a gyerekek egymás iránti megbecsüléséhez és békés iskolai légkörhöz. Bemutatta iskolai kódexüket is, ami nem csak egy papír intézményük falán, hanem a diákok számára könnyen érthető és a gyakorlatban is betartható, s ami nem csak a gyerekek, hanem a tanárok számára is tartalmaz szabályokat.
A délutáni program Nemere István író előadásával folytatódott, aki szerint az olvasás nem csak a műveltség kedvéért fontos, hanem azért is, mert, aki sokat olvas, annak kimutathatóan fejlődik asszociációs képessége, gondolkodása. Mondandója második felében írásai hőseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kései történelem nagy alakjait nehéz egyértelműen hősöknek nevezni akkor, amikor életüknek egyik-másik része nem ad okot büszkeségre, s talán Gandhi volt a legutolsó hős, aki életével is példázta nézeteit.
A program utolsó felvonása egy bemutató óra volt, amin az Iskolai Elfogadás Program első foglalkozását tartották meg rendhagyó módon, ugyanis az osztály szerepét a pedagógus hallgatóság töltötte be. Az egyébként szakmájukban elfogadott és komoly munkát nyújtó tanárok könnyedén játszották el a diák szerepét, miközben figyelemmel kísérték, hogy milyen célokat ér el a foglalkozás. Mivel az Iskolai Elfogadás egy etikai megközelítésű pedagógiai program, ezért a „Mire jók a szabályok?” témájú bemutató órában Az út a boldogsághoz alapelveit bemutató rövid oktatási célú videók közül a „Ne tégy semmi törvényellenest!” vetítették le.
Az esemény végén a résztvevők kiemelték, hogy a megismert, gyakorlatias módszerekkel több esélyük van az agresszió csökkentésére. Volt aki így vélekedett: „Úgy érzem, a jelenlegi megoldásra váró helyzetekben tudom majd alkalmazni a mai napon kapott tudásomat.” Egy középiskolai tanár pedig ezt írta: „Igen, sok olyan módszert ismertem meg, amivel megelőzhető, oldható lehet az agresszió.”
