A blokkláncalapú fejlesztések az egész világon dübörögnek, a befektetői kör
átalakulásával tisztulás megy végbe a kriptovaluták piacán is. A stablecoinok
előretörésével a kriptopénzek számára megnyílik az esély, hogy mindennapi
fizetőeszközzé váljanak.
A technológiai átalakulással a munkaerőpiacnak és a
szabályozói környezetnek is lépést kell tartania – hangzott el a ma kezdődő
Blockchain Budapest B-Day 2.0 konferencián.
Kétnapos kriptovaluta- és blokklánckonferencia kezdődött csütörtökön a budapesti Bálnában
hazai és külföldi szakemberek részvételével.
Jakab László miniszteri főtanácsadó, a Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és
Informatikai Karának dékánja az innovációs és technológiai miniszter üdvözletét tolmácsolva
elmondta: napjaink egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció jelenti mind az államigazgatás,
mind a piaci szereplők számára. Az információk szabad elérése felgyorsítja az ügyintézést,
megkönnyíti az automatizációt, Magyarország pedig remélhetőleg az egyik élenjáró európai
központja lesz a blockchain-technológia alkalmazásának.
Az érték digitalizációja, vagy ahogy divatosan nevezik: „tokenizációja” alapvetően rajzolhatja
át a piaci erőviszonyokat. A befektetői kör kicserélődik, sokasodnak a nagyvállalati és
intézményi szereplők. A multinacionális cégek a fejlesztési oldalon is beléptek a piacra,
számos nagyvállalatnál és közintézményben hoztak létre részleget annak érdekében, hogy a
nyilvántartásokat és a pénzügyi elszámolásokat blokkláncalapra helyezzék át. Az iparági
szakértők a piac tisztulására számítanak a korai kriptovaluták, például a bitcoin nagy
árfolyam-ingadozásait követően – hangzott el a konferencián.
Csabai Csaba, a Blockchain Kutatási Egyesület elnökségi tagja elmondta: a fejlesztőmunkát
végző cégek oda fognak menni, ahol a legkisebb az ellenállás, a legtámogatóbb a
szabályozási környezet az új technológia alkalmazására. Az egyesület a fejlesztői és
szabályozói oldal képviselőit tömöríti, célja az érdekek és a munka összehangolása. Csabai
a konferencia egyik fontos eredményének nevezte a kormányzati támogatás megjelenését,
az intézményi előadók nagy számát, illetve a nemzetközi és magyar jogalkotással foglalkozó
„szabályozási kerekasztal” megrendezését.
Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője szerint óriási
boom van a blokkláncágazatban. Globális technológiáról van szó, a fejlesztés maga is óriási
üzlet. A felfutás gyümölcseiből azok az országok fognak elsősorban részesülni, amelyek az
informatika területén megfelelő szellemi potenciállal rendelkeznek – ebből a szempontból jól
állunk –, illetve amelyek szakemberképzéssel ki tudják elégíteni az új iparág rohamosan
növekvő emberi erőforrásigényét.
2
A nagyszínpad előadásaival és kerekasztal-beszélgetéseivel párhuzamosan a két nap
folyamán a stablecoin-fejlesztők is tanácskoznak, részben zárt ajtók mögött. A stablecoinok
stabil kriptovaluták, árfolyamukat általában valamelyik hagyományos pénzhez kötik.
Bevezetésükkel a blokkláncalapú kriptovaluták, amelyek árfolyam-ingadozásaik miatt eddig
elsősorban spekulatív befektetési eszközök voltak, valódi fizető- és elszámolási eszközként
nyerhetnek széles körben polgárjogot. A világban jelenleg több mint száz stabil kriptovaluta
informatikai fejlesztése és tesztelése folyik, közülük a legjelentősebbek fejlesztői gyűltek
most össze Budapesten. A cél a munka összehangolása és egy nemzetközi stablecoin
egyesület alapjainak lerakása.
A Blockchain Budapest konferenciát január után másodszor rendezik meg. A kétnapos
tanácskozás nagyszínpadán közel negyven külföldi és magyar kriptovaluta- és
blokkláncszakértő tart előadást, köztük a magyar származású, egyesült államokbeli Nick
Szabo kriptográfus-informatikus, akire a világ a kriptovaluták és a digitális szerződések
(okosszerződések) szellemi atyjaként tekint. A kiállítótérben több mint egy tucat vállalkozás
és projekt jelenik meg standdal, a kisteremben egyórás workshopokon vesznek részt az
egyes részterületek szakemberei.
További információk:
Révész Gábor
