Jelentősen romlott a helyzet Ukrajna vonatkozásában, ugyanis semmi nem történt az oktatási törvény módosításának ügyében, és elfogadták a nyelvtörvényt is, amely az oktatás mellett a kultúrában, a médiában és a közigazgatásban is elveszi a nemzeti közösségektől saját anyanyelvük használatának lehetőségét – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben csütörtökön.
A külgazdasági és külügyminiszter Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnában egy NATO-tagország állampolgárságával rendelkező embereket listáznak, velük szemben titkosszolgálati módszerekkel nyomozásokat folytatnak. Egy NATO felé igyekvő, azzal szorosabb együttműködésre törekvő ország részéről elfogadhatatlanok a magyar kisebbség ellen irányuló, közelmúltban tapasztalt cselekedetek és az, hogy Kijev nem lépett azonnal ezekben az ügyekben – szögezte le Szijjártó Péter. Mint elmondta, a főtitkárt arról tájékoztatta, hogy az ukrán elnöki hivatal és a parlament honlapján még tegnap délután is megtalálható volt az az aláírásgyűjtő petíció, amely a kárpátaljai magyarok deportálására hívott fel és gyűjtött aláírásokat. „Nyilvánvaló, hogy ezen körülmények közepette nem tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy NATO-Ukrajna bizottsági ülés legyen a következő külügyminiszteri találkozó során” – közölte. Aláhúzta, annak összehívása kizárólag Ukrajnán múlik, ugyanis azon feltételek teljesítése, amelyeket a Velencei Bizottság elfogadott, az Európai Unió és a NATO magáévá tett, nem lehetetlen. Tájékoztatása szerint Jens Stoltenbergnek felvetette, vajon komolyan vehető-e Ukrajna NATO iránti elkötelezettsége, ha az egyszerű és egy éve ismert feltételeknek Kijev nem felel meg. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország nemcsak fenntartja jelenlétét a NATO-missziókban, hanem kész növelni is szerepvállalását. Tájékoztatása szerint a ciprusi ENSZ-misszióból közelmúltban hazatért 77 magyar katona jövőbeni NATO szerepvállalásáról Magyarország hamarosan megkezdheti tárgyalásait az észak-atlanti katonai szövetséggel. Ennek érdekében hamarosan közös munkacsoport jön létre, amely sorra veszi, hogy a NATO-nak hol vannak hiányzó, feltöltésre váró kapacitásai a nemzetközi misszióiban. Hozzátette, Magyarország a koszovói NATO-misszió harmadik legnagyobb hozzájárulója, Afganisztánban hamarosan száz fölé emeli a katonák számát, Irakban pedig jelen van az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalícióban. A miniszter elmondta, arról tájékoztatatta a NATO főtitkárát, hogy a magyar haderőfejlesztés érdekében Magyarország saját gyártókapacitás kiépítése felé tett lépéseket, eszközbeszerzésekről szóló jelentős szerződések aláírása előtt áll NATO-tagországokkal, amelyek nyomán a fejlesztésekre szánt honvédelmi költségvetésen belüli 20 százalékos teljesítései arány már a jövő évben teljesíthető lesz. A 2 százalékos védelmi költségvetési arányt pedig már a 2024-es határidő előtt el fogja érni. A külgazdasági és külügyminiszter azt is hangsúlyozta, Magyarország továbbra is bővítéspárti ország, véleménye szerint a Nyugat-Balkán stabilitása pedig alapvető biztonságpolitikai kérdés. Magyarország támogatja Macedónia NATO-tagságának mielőbbi megadását, és támogatja azt is, hogy Bosznia, valamint Georgia számára a szövetség aktivizálja a tagsági akciótervet – közölte Szijjártó Péter. (MTI)
