A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb
Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, és minden negyedik egészségtelen épületben él. A nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának esélye. A gyerekszoba és a háló a legszennyezettebb.
A négy fal közé zártuk magunkat életvitelünkkel: időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. A The Healthy Homes Barometer felmérés-sorozat az épületek állapota és a bennük élők egészsége közötti összefüggéseket vizsgálta. Leggyakrabban a beltéri hőség vagy éppen a túl alacsony hőmérséklet, a sötétség és a levegő nyirkossága okoz komoly problémát. A kiváltó okok között szerepel az épületek kora és a természetes fény hiánya, a beltéri teregetés, a nem megfelelő szellőztetés, valamint a kémiai anyagokkal szembeni gondatlanság is. Háromból két magyarországi ház 1979 előtt épült, ötből egy 1980-1999 között, és csupán tízből egy a kétezres évek után. Az eredmények tanúsága szerint főként a családi házak állapota aggasztó, melyeket generációk sokasága birtokol egymást követően, és ahol az esztétikai átalakításon felüli korszerűsítés jellemzően elmarad. Márpedig a külvárosban, elővárosban élő magyarok 65 százaléka, a vidéken élők 96 százaléka él családi házban.
Otthonainkban ráadásul nem jutunk elegendő természetes fényhez és friss levegőhöz sem. „Ez azért komoly probléma, mert a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet a kintinél” – árulta el Őz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Öt magyarból egynek nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, ami megemelkedett páraszintet von maga után, a nyirkosság pedig penészedéshez vezet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg miatt vagy akár feledékenységből kevesebbet vagy egyáltalán nem szellőztetünk. Akik nem tudnak a lakásukban kellemes meleget teremteni, azoknál kétszer gyakrabban fordul elő rossz egészségügyi állapot, ugyanennyien nem is jutnak elég természetes fényhez, körükben háromszor gyakoribb a nyirkos beltéri levegő. Mindez számos betegség okozója lehet a krónikus fejfájástól, alvászavaron és a szemgyulladáson át az allergiáig. Magyarországon a rossz egészségügyi állapotúak közül 14 százalék él nyirkos, 15 százalék sötét otthonokban. „A felmérés szerint a nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb például az asztmás megbetegedések esélye is” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb
A Model Home 2020 kísérleti projekt során mért CO2 értékek általában magasabbak voltak a kisebb szobákban, amelyeket csak egy oldalról, kézzel működtetett ablakokon át lehetett szellőztetni. Ezek jellemzően a gyerekszobák és a hálóhelyiségek voltak. „Ráadásul a gyerekszobákban jellemzően sok a plüss és a műanyag, utóbbit jobb a direkt napfénytől elzártan és a fűtőtesttől távol tárolni, mert a műanyag játékokból veszélyes, olykor betiltott kémiai anyagok oldódhatnak ki a hő hatására” – mondta Őz Beáta. A hálószobákban hasonló a helyzet, hiszen egy átlagos otthonban ez az egyetlen helyiség, amelyben akár 8 órán át megszakítás nélkül, gyakran ketten is tartózkodnak. „A hálószobai helyzetet súlyosbítja, hogy a természetes szellőztetés a téli hidegben problémát jelenthet” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Az épületek felújítása egészségjavító lehet
Az épületek felújítással történő fejlesztése jótékony hatást gyakorolhat az egészségünkre és a jóllétünkre. „Ha minden évben az európai otthonok csupán 2 százalékát felújítanák az egészségi szempontok figyelembevételével, 2050-ig a felére csökkenne a nyirkos és egészségtelen otthonban élő európai lakosok száma” – magyarázta Őz Beáta. A felújítás, a kellő mennyiségű természetes fényforrások kialakítása és a szellőztetés a legfontosabb lépések, de további megelőző intézkedéssel javíthatjuk a beltéri klímát. „Ha a szobákat rendeltetésszerűen használjuk, nem teregetünk zárt helyiségben, kitisztítjuk a kárpitokat, textíliákat és időnként lecseréljük a matracot, párnát, takarót, ill. kerüljük az ártalmas vegyszerek beltéri használatát, máris sokat tettünk egészségünk érdekében” – osztotta meg a felmérés tanúságait az ügyvezető igazgató.
A kutatások hátteréről:
Healthy Homes Barometer: A VELUX Cégcsoport és a németországi Humboldt Egyetem 2018-as Egészséges Otthon Barométer egy 14 európai országra kiterjedő kutatás, mely az egészségtelen otthonok legfőbb ismérveit mérte fel. A felmérésben 1000 magyar otthontulajdonos vett részt. A felmérés 2016-os és 2017-es kiábrándító eredményeire reagálva a VELUX Cégcsoport és a NETATMO közös megoldást fejlesztett, melyet VELUX ACTIVE néven vezettek be a magyar piacra 2018 októberében. Az együttműködés által olyan táv- és hangvezérelhető okos megoldást találtak ki, mely beltéri érzékelők mért adatai és az időjárás-előrejelzés alapján a legoptimálisabb beltéri körülményeket képes beállítani a tetőtéri ablakok kinyitásával. A rendszeres, ütemezett szellőztetéssel biztosítható a megfelelő hőmérsékletű levegő, a beltéri klíma nedvességtartalmának csökkentése és a szén-dioxid szint minimalizálása.
Model Home 2020 kísérleti projekt: A Model Home 2020 projekt keretein belül a VELUX Cégcsoport egy sor új módszert mutatott be arra vonatkozóan, hogy az épületek pozitív energiamérlege miként párosítható a fenntartható, egészséges életmóddal. Miután a projektházak mindegyikébe tesztcsaládok költöztek, műszaki és szociálpszichológiai vizsgálatok vették kezdetüket, melyek akár két évig is folytak. Az eredmények értékes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy milyennek kell megtervezni és hogyan kell üzemeltetni az aktívházakat ahhoz, hogy a velük szemben az energiateljesítmény és beltéri klíma terén támasztott magas elvárásoknak megfeleljenek. A projekt 2008-ban kezdődött. Az indulást követő első három évben összesen hat épület – egy többfunkciós egyetemi épület és öt családi ház – került megtervezésre és megépítésre. Ezek öt országban – és így öt különböző éghajlaton – találhatók és a vonatkozó országos szabványok szerint készültek, a tervezésükben építészek és mérnökök egyaránt közreműködtek. Az eltérő éghajlat elleni különbségek ellenére Model Home házak eredményei több ponton is megegyeznek.
