Az állatok világnapján világszerte az állatok védelmére hívják fel a figyelmet.
A kisállatok tartásával kapcsolatos szokások az utóbbi években gyökeresen megváltoztak, az Y generáció, a fiatal felnőttek például legalább olyan kiemelt figyelmet szentelnek az házi kedvenceiknek, mint amennyire tudatosak az életmódjukkal kapcsolatban. Mi jellemzi korunk állattartását? Tényleg jobban figyelünk a háziállatainkra, mint saját magunkra?
Az állatok világnapját 1931 óta tartják számon. Az eredetileg Olaszországból indított kezdeményezés célja, hogy megfékezzék a vadon élő állatok pusztulását, később pedig ezt a mozgalmat a házi – illetve haszonállatokra is kiterjesztették. Az állatok világnapját azóta is október 4-én ünneplik, Ferenc napján, ezzel emlékezve Assisi Szent Ferencre, az állatok védőszentjére. A világnap alkalmából a Boehringer Ingelheim utánanézett, mik az aktuális nemzetközi trendek a kisállattartás területén.
Egyre többen fogadnak otthonukba házi kedvencet
Mi sem mutatja jobban az állatokhoz való ragaszkodást, mint az, hogy az állattartók fele családtagnak tekinti a házi kedvencét. Európában körülbelül 80 millió háztartásban tartanak legalább egyféle kisállatot, hazánkban pedig az otthonok harmadában él kutya vagy macska. Az Egyesült Államokban ez az arány sokkal magasabb, ott a háztartások 68%-ában van háziállat, míg ez az arány 1988-ban még csak 56% volt.
Az urbanizációnak köszönhetően nemcsak egyre többen költöznek a városokba, de a lakásokban tartott kisállatok száma is növekszik. Ez a trend a választott kutyák méretében is tükröződik, míg a kisméretű kutyák száma folyamatosan növekszik, a közepes- illetve nagyméretű ebeket egyre kevesebben választják.
A szeretet és törődés nem anyagiakban kimutatható
A gazdik nem pénzben mérik a törődést, hiszen egy 2014-es felméréshez képest mára jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a gazdasági helyzetre hivatkozva kevesebbet költenek kedvencükre, sőt, a legtöbb állattartó azt állítja, hogy a gazdasági helyzet egyáltalán nem befolyásolja az állattartási szokásait.
A kényeztetés is egyre jobban elterjedt, elég csak megnézni a jutalomfalatot vásárlók számának növekedését, a kutyatartók 95%-a, a macskatartók 80%-a és az egyéb kisállattartók 88%-a vásárol valamilyen jutalomfalatot a kedvencének.
Az állatok hatása a környezetükre
Sokszor hangoztatott tény, hogy a háziállatok pozitív hatással vannak a gazdikra. Az állattartók 80%-a örömet és lelki támogatást kap a kedvencétől, a megkérdezettek 66%-a pedig állítja, hogy az állatok segítenek a stressz és a szorongás legyőzésében, sőt, kedvenceik hatására alacsonyabb a vérnyomásuk, és több mozgást is végeznek.
A négylábú kedvencek éppen ezért kedvelt társak lehetnek a munkahelyen – szakemberek összehasonlították azokat a cégeket, ahol beengedik, és ahol kitiltották a háziállatokat. A kutatók egy héten keresztül vizsgálták a dolgozóktól vett nyálmintákat, amelyek alapján kimutathatóan alacsonyabb volt azon munkavállalók stressz-szintje, akik kutyabarát munkahelyen dolgoztak.
Azonban minden éremnek két oldala van, így az állattartásnak is megvannak az árnyoldalai. Általánosságban elmondható, hogy a kisállat-tulajdonsok szerint a háziállatok tartásának hátrányai közé tartozik az állat elvesztése miatt érzett fájdalom, a rendszeres takarítás, illetve rendben tartás, a különböző költségek (megfelelő állateledel, gyógyszerek), valamint az utazás során úgynevezett „kisállatszitter” keresése, aki ideiglenesen gondját viseli az otthon maradt háziállatnak.
Sőt, a kis kedvencek tökéletes beszélgetéskezdeményező témát is biztosítanak. Az emberek több mint 60%-a szívesen beszél a háziállatáról, ami biztos alapja lehet az ismerkedésnek. A kis kedvencek azonban nemcsak új barátságok megkötésében segíthetnek, de a gazdik 70%-a úgy gondolja, hogy a háziállat közelebb hozza egymáshoz a családtagokat, és felelősségre tanítja a gyerekeket.
Milyenek a jövő állattartói?
A fiatal felnőtteket aktívan foglalkoztatja az állatok jólétének kérdése, az Y generáció tagjai egy új szintre emelték az állattartást, kedvenceiket már-már egyenrangú, emberi félként kezelik.
Kimutatható, hogy sokkal gyakrabban viszik állatorvoshoz kedvenceiket, akiknek aztán szívesebben adnak szájon át adható, ízesített gyógyszert és vitaminokat. Az is kiderült, hogy bizonyos szolgáltatásokra – mint például az állatok nappali felügyelete – szívesen költenek. Ha pedig a felügyelet nem megoldható, akkor magukkal viszik kedvenceiket az éttermekbe, szórakozóhelyekre is. Emellett elmondható, hogy előszeretettel lepik meg a kedvencüket egy-egy jeles alkalomból, és szívesen költenek ajándékokra.
Az adatok alapján az állattartók 41%-a új házi kedvencet keres, amint az előző négylábú társa elhunyt. Aki tehát egyszer elkötelezi magát egy háziállat mellett, az egy örök életre választ magának szenvedélyt. Ezért tartja a Boehringer Ingelheim is szívügyének az állattartást, termékeikkel az év minden napján az állatok egészségét és jólétét támogatja. „Magyarországon szintén megfigyelhető az Y generáció egyre tudatosabb magatartása a kisállattartásban, és összességében véve elmondható, hogy egyre több házi kedvenc költözik a városi otthonokba, azonban a hazai állattartási kultúrának még mindig sokat kell fejlődnie, míg eljut a nyugati országok szintjére” – tette hozzá Kopasz Gábor, a Boehringer Ingelheim állatgyógyászati divíziójának vezetője.
Források:
• Európai Kisállateledel-ipari Szövetség (FEDIAF)
• Packaged Facts riport: Amerikai kisállat trendek 2017-2018.
• Amerikai Kisállateledel-ipari Szövetség (APPA) – Nemzeti kisállattartók kutatás: Kisállattartás és kiadások
• Merial kisállat kutatás 2016 – Egyesült királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszolaszország
