Határok azért léteznek, hogy elkülöníthessünk egymástól dolgokat, és kategorizáljuk azokat. De mi van akkor, ha valamiről nem lehet eldönteni, hogy hova tartozik? Tv-sorozatokban lehet erre találni (elég kicsavart) példát: nem egyértelmű és könnyű eldönteni, melyik állam hatáskörébe tartozik egy olyan gyilkossági ügy, amelyben az áldozat teste több államot is érint. China Miéville A város és a város között című detektívregénye egy hasonló helyzetre épül.
A történet olyan helyen játszódik, amelynél hihetetlenebbet nehéz elképzelni: található Besźel és Ul Qoma „földrajzilag” egy helyen találhatóak. Pontosabban a két város utcái együtt húzódnak, ugyanakkor mégis két különálló és némileg ellentétes országban, köszönhetően a történelemnek és nemzetközi politikai helyzeteknek. Az elkülönítés pszichológiai és érzékelés szinten (látás, hallás, szaglás) önkényesen lett kikényszerítve egy erős és rejtélyes szervezet által. Aki képes átlépi a két város között húzódó vékony, finom határt, az kivívja e hatalom kegyetlen haragját. Tyador Borlu, Besźel város felügyelője ilyen világban vizsgál ki egy brutális gyilkosságot, amelynek áldozata egy fiatal nő. Az ügy bonyolult, mert nem egyértelmű, hogy ott vagy Ul Qoma városában történt a bűntett. Mindezt tetézi, hogy az áldozat történetesen nem odavalósi.
A könyv sok és hosszas leírást tartalmaz a városokról és a bennük élő emberekről. Ez azonban szükséges az alapkoncepció kifejtéséhez és megértetéséhez, mert azt azért enyhén szólva sem egyszerű megragadni: hogyan létezhet város a városon belül, amelyek egyek és mégis különállók. Emiatt tehát a cselekmény időnként lomhának tűnöen halad előre, és annak egészére inkább a lassúság és ráérősség, semmint a gyorsaság jellemző. Így a sztori rétegről rétegre bontakozik ki, ami viszont jól működik a furcsa és nyugtalanító alaphangulatból kifolyólag.
Miéville nemcsak szórakoztat minket, hanem el is gondolkodtat – például az állam és a rendfenntartás természetéről és hatalmáról, és vagy arról, hogy mennyire releváns a szándék egy esemény, tett bűncselekménnyé nyilvánításában. A város és városok között több szempontból kilóg a krimik közül – főleg, mert a krimi klasszikusan realista műfaj –, mégis ez teszi maradandó élménnyé azt, még annak ellenére is, hiányzik a „végső igazság” kinyilatkoztatása is.
