Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, továbbá a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. A kútfúrásról szóló törvény nem módosul.
Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa alapján alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, adott esetben kút is. A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát – írta meg az Alkotmánybíróság.
Minden marad, ahogy eddig volt: nem változik a kútfúrásról szóló törvény
Minden marad, ahogy eddig volt: nem változik a kútfúrásról szóló törvény
Az Ab kiemelte: minden olyan esetben, amikor átalakítják a környezet védelmére vonatkozó szabályozást, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire, mert a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és megújulásra csak korlátozottan képesek. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. Így követheti nyomon a hatóság, hogy milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető a vízkészlet veszélyeztetése nélkül. A felszín alatti vizek használata kizárólag olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát.
A döntés miatt a parlament által júliusban megszavazott törvénymódosítás nem hirdethető ki, nem lép hatályba.
A határozat szerint a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent
Így alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. Az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak okozta minőségi állapotromlás kockázata már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságok számára. Adott esetben takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettsége miatt – írja az Ab.
